Az Európai Unió jogalkotói jóváhagyták azt a klímacsomagot, amely 2040-re 90 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentést ír elő, ugyanakkor elhalasztották az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő szénárazás bevezetését. Az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben az új rendszer csak 2028-tól lesz alkalmazandó – írja az Euronews.
Az ETS2 néven ismert kibocsátáskereskedelmi rendszer a fűtéshez és közlekedéshez használt fosszilis energiahordozók kibocsátásait is bevonná a karbonpiacba. Az új szabályozás értelmében nem a lakosság és a végfelhasználók, hanem az üzemanyag- és energiaszolgáltatók kötelesek jelenteni és nyomon követni a kibocsátásokat.
A költségek ugyanakkor várhatóan megjelennek az energiaárakban.
A Bizottság szerint a karbonárak ösztönzik majd az energiahatékonysági beruházásokat, például az épületfelújításokat és az alacsony kibocsátású közlekedési megoldásokat.Kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedés növelheti az energiaszegénységet.
A Delfti Műszaki Egyetem kutatása szerint 2030-ra több tízezerrel nőhet azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nehezen tudják fedezni energiaköltségeiket.
Wopke Hoekstra uniós klímaügyi biztos hangsúlyozta, hogy az új rendszert fokozatosan kell bevezetni, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartások védelmére. A Bizottság vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a tagállamok az Európai Beruházási Bank bevonásával előre felhasználhassák a szénárazásból származó bevételeket. Ezek egy része a Szociális Klímaalapon keresztül az energia- és közlekedési szegénység enyhítését, valamint tiszta technológiák elterjesztését szolgálná.
Az ETS jelenleg az EU kibocsátásainak mintegy 40 százalékát fedi le, elsősorban az energia- és hőtermelésben, valamint az energiaintenzív iparágakban.
A légi és tengeri közlekedés 2024-ben került be a rendszerbe. Az ETS2 teljes körű bevezetése után az uniós kibocsátások hozzávetőleg 75 százalékára terjedne ki.
A klímacsomag részeként megállapodás született a nemzetközi szénkreditek használatáról is. Az ipar a 2040-es cél legfeljebb 5 százalékát teljesítheti ilyen kreditekkel, ami magasabb a Bizottság által eredetileg javasolt 3 százaléknál. A kreditek alkalmazása 2036-tól indulhat, egy 2031 és 2035 közötti kísérleti időszakot követően.
Zöld szervezetek szerint a halasztás elszalasztott lehetőség a megújuló beruházások és a közlekedési fejlesztések felgyorsítására.
Az uniós döntéshozók ugyanakkor hangsúlyozzák: a klímaátmenet csak akkor lehet sikeres, ha az társadalmilag igazságos, és kezelhető terheket ró a lakosságra és a vállalkozásokra.
Kiemelt kép: Pixabay
Devenyi Dalma
