A vásárlók azonban idén azt tapasztalhatják, hogy ezek az alapanyagok világszerte drágábbak lettek, vagy egyes termékekből kisebb a kínálat. Ennek hátterében egyre gyakrabban a klímaváltozás áll, amely globálisan alakítja át az élelmiszer-termelést és vele együtt a karácsonyi menüt is – írja az Euronews.
A sütés az ünnepi időszak egyik legnépszerűbb tevékenysége: világszerte készülnek mézeskalácsok, karácsonyi sütemények, fahéjas tekercsek. Idén azonban több alapvető hozzávaló beszerzése is nehezebbé válhat. A The Weather Channel friss jelentése szerint a nyugat-afrikai kakaóültetvényektől a Srí Lanka-i fahéjligetekig komoly klímakockázatok fenyegetik mind az elérhetőséget, mind az árakat.
A kakaó, a vanília, a fahéj és a cukornád azok közé a növények közé tartoznak, amelyek a legérzékenyebbek az éghajlatváltozás hatásaira.
A vaníliatermesztés központja Madagaszkár, ahol a termelést ciklonok és hőhullámok veszélyeztetik. A cukornád és a cukorrépa aszály, árvizek és tartós extrém hőség idején szenved súlyos károkat. A fahéj pedig mindössze néhány, ökológiailag sérülékeny trópusi régióban terem.
A kakaó különösen érintett. A növény meghatározott hőmérsékleti, páratartalmi és csapadékviszonyokat igényel, miközben a globális termelés mintegy 97 százaléka olyan országokban zajlik, amelyek a Notre Dame Global Adaptation Index szerint alacsony vagy közepes alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.
Egyes klímamodellek szerint 2050-re a jelenlegi kakaótermesztésre alkalmas területek akár fele is alkalmatlanná válhat, ha a gazdák nem térnek át hőtűrő fajtákra.
A brit fogyasztóvédelmi szervezet, a Which? friss jelentése szerint az Egyesült Királyságban a friss karácsonyi pulyka ára éves szinten 4,7 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban működő pulykafarmok az elmúlt években egyre nehezebben birkóznak meg az emelkedő hőmérséklettel.
A brit nyarak melegebbé válása fokozott stresszt okoz az állatoknál. A pulykák többet izzadnak, testsúlyt veszítenek, ami végső soron megemeli a hús előállítási költségeit. A pulyka ára közvetetten az energiaköltségek növekedése miatt is emelkedik: a drágább gáz jelentősen megdrágítja a csibék keltetéséhez szükséges inkubátorok üzemeltetését.
Az Egyesült Államokban a vadpulyka-állomány is csökkent: a The Wildlife Society adatai szerint 2014 és 2019 között mintegy 18 százalékos visszaesést regisztráltak.
A hagyományos karácsonyi köretek sem maradtak érintetlenek. Az Egyesült Királyságban az aszály 2023-ban 30 százalékkal csökkentette a hagymatermést, míg az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati régiójában – amely szintén jelentős hagymatermelő – 2021-ben a rendkívüli hőség miatt 8 százalékos visszaesést mértek.
Ezzel szemben a burgonyatermelést elsősorban a túlzott csapadék sújtja, különösen Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. A nagy mennyiségű eső fokozza a termények romlását. Hollandiában 2023 novemberében a burgonyatermés 15 százalékát nem tudták betakarítani a vízzel telített földeken, ami az ünnepi időszakban jelentős áremelkedéshez vezetett.
Szintén beszédes beszédes adat, hogy a 2000-es évek elején még kb. 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. A növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A hiányt főként francia, német és holland import pótolja.
A kelbimbó termesztését is egyre inkább veszélyezteti a klímaváltozás. A melegebb időjárás kedvez a kártevők elszaporodásának, amelyek akár teljes terméseket is elpusztíthatnak. Erre példa volt 2016, amikor az úgynevezett „szuperkártevő” gyémántmoly egyes gazdáknál akár 60 százalékos terméskiesést okozott. A hőmérséklet szélsőséges ingadozása szintén gondot jelent: a 2022-es extrém időjárás következtében a kelbimbók kisebbek lettek a megszokottnál.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
