Sofőr nélküli Toyoták vették át a poggyászszállítás egy részét Tokió legforgalmasabb repterén. A Level 4-es önvezető járművek éles üzemben dolgoznak a Haneda repülőtéren, új korszakot nyitva a földi kiszolgálásban.

A 2025 decemberében bevezetett rendszer valós forgalmi környezetben támogatja a belföldi járatok poggyász- és cargókezelését. A tisztán elektromos, sofőr nélküli vontatók Japánban elsőként működnek napi szinten repülőtéri környezetben – írja a Carscoops.

Élesített járművek

A projektet még 2021-ben jelentette be a Toyota Industries Corporation az All Nippon Airways (ANA) együttműködésével. Azóta a fejlesztés folyamatosan zajlott, a vontató pedig 2022-ben iF Design Award díjat is nyert. Decemberben a járművek napi szintű alkalmazást vezették be.

Eddig három autonóm traktor állt munkába a belföldi járatok kiszolgálására, várhatóan 2026 márciusáig további hárommal fog bővülni a flotta.

Ez a megoldás az első gyakorlati Level 4 autonóm alkalmazás japán repülőtér korlátozott területén. Bár korábban már teszteltek alacsonyabb szintű önvezető rendszereket, ilyen komplex és folyamatos üzemi használatra eddig nem volt példa.

Napi teendők

A járművek elsődleges feladata a konténeres poggyász és áru szállítása a terminálok és a cargóraktár között, egy körülbelül 1,5 kilométeres útvonalon. A rendszer LiDAR-ral és többféle szenzorral figyeli a környezetet, önállóan végzi a pozicionálást, felismeri az akadályokat, sőt a repülőtéri jelzőlámpákra is reagál. A komplexebb helyzetekben, például aktív kifutópályák közelében, távoli operátori felügyelet segíti a működést.

Autonóm módban a vontatók legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekednek, és maximum 13 tonnás terhet húzhatnak.

Érdekesség, hogy a járművek manuálisan is vezethetők: emberi irányítással a sebesség 25 km/h-ra, a vontatható tömeg pedig 27 tonnára nő. Bár a kabinban két ülés is helyet kapott, a mindennapi üzem során nem számítanak arra, hogy bárki a volán mögé ül.

Digitális flottairányítás

A járművek bevezetésével párhuzamosan indult a Toyota és az ANA közös Flotta Menedzsment Rendszere (FMS) is. Ez a platform osztja ki a feladatokat, kezeli az indulási és érkezési sávokat, valamint összehangolja a járművek mozgását a repülőtéri forgalomirányítással.

A cél egyértelmű: gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb földi kiszolgálás, kevesebb késéssel és alacsonyabb üzemeltetési költséggel.

A hanedai projekt jól mutatja, hogy az autonóm járművek nemcsak az utakon, hanem a zárt, ipari környezetekben  is készen állnak a mindennapi munkára. Ami eddig kísérlet volt, mostantól üzemszerű valóság.

Kiemelt kép: Unsplash