A Göteborgi Egyetem kutatói 83 tanulmányt elemeztek, amelyek több mint 70 ezer ember bevonásával készültek 17 országból, köztük az Egyesült Államokból, Ázsiából és Európából. A Nature Sustainability folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy a klímával kapcsolatos kockázatokat az emberek „rendszerszinten alábecsülik” – még akkor is, ha azt állítják, komolyan veszik a következményeket – közli az Euronews.
Az elemzés szerint a résztvevők 65 százaléka úgy ítélte meg, hogy őt személy szerint kisebb eséllyel érinti a klímaváltozás, mint másokat. A kutatók szerint ez csökkentheti az egyéni hajlandóságot arra, hogy az emberek tegyenek a hőmérséklet-emelkedés ellen.
A kutatók szerint az is sokat számít, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. A „nem velem történik” gondolkodás akkor a legerősebb, amikor az emberek a „többihez” mérik magukat. Ez lehet a saját ország lakossága, az emberiség egésze, vagy olyan országok lakói, ahol összességében kisebb a klímaváltozás kockázata.
Ez a hatás leginkább Európában volt megfigyelhető – annak ellenére, hogy a kontinens nagyjából kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
Tavaly ez a szélsőséges időjárási események gyakoribbá és súlyosabbá válásához vezetett, legalább 126 milliárd eurónyi rövid távú gazdasági kárt okozva, és több ezer ember halálát követelve. A vizsgálatba bevont 83 tanulmány közül 81-ben a résztvevők saját kockázatukat alacsonyabbnak ítélték meg másokénál vagy az átlagnál – mind a szélsőséges időjárási események, mind az általánosabb klímakockázatok tekintetében.
„Szinte minden vizsgálatban kimutattuk ezt a hatást, kivéve kettőt, ahol a résztvevők kínai és dél-koreai gazdálkodók voltak, akik közvetlenül megtapasztalták a klímaváltozás következményeit” – mondja Pär Bjälkerbring, a Göteborgi Egyetem pszichológia szakos docense. „Ez arra utal, hogy a közvetlen tapasztalat csökkenti ezt a torzítást.”
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a klímakockázatokról alkotott képünk „korlátozott és hibás”, ami késleltetheti a szükséges klímavédelmi lépéseket.
„Még akkor is, amikor az emberek felismerik a klímaváltozás valódi veszélyeit, sokan ezeket a kockázatokat elsősorban másokra vonatkoztatják” – mondja Magnus Bergquist, a Göteborgi Egyetem pszichológia szakos docense. „Ez egy pszichológiai torzítás, amely a legrosszabb esetben lelassíthatja az alkalmazkodást és a kibocsátáscsökkentési törekvéseket.”
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
