Európai kormányok – köztük Németország, Nagy-Britannia és Dánia – január 26-án megerősítik, hogy továbbra is jelentősen bővíteni kívánják a szélerőművi kapacitásokat, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök egyre élesebben bírálja Európa zöldenergia-politikáját – derül ki a Reuters által látott, aláírás előtt álló nyilatkozattervezetből.

Trump nyíltan kritizálta az európai országok alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállását. A davosi Világgazdasági Fórumon a héten a szélturbinákat „veszteseknek” nevezte, és – bizonyítékok bemutatása nélkül – azt állította, hogy minél több szélerőműve van egy országnak, annál több pénzt veszít.

A január 26-i, hamburgi csúcstalálkozón kilenc európai kormány vállalja, hogy gyorsítja a tengeri (offshore) szélerőművi beruházások bővítését nagyszabású, határokon átnyúló projektek révén. A cél, hogy 2050-re elérjék a 300 gigawatt (GW) tengeri szélerőművi kapacitást – áll a Reutershez eljutott tervezetben.

Trump nyíltan kritizálta az európai országok alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállását. (Fotó: The White House)

A dokumentum szerint Nagy-Britannia és a részt vevő EU-tagállamok azt is vállalják, hogy a célból legfeljebb 100 GW-ot közös, határokon átívelő projektek keretében valósítanak meg. A nyilatkozatot Belgium, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia és Norvégia is aláírná.

A tervezet szerint a tengeri megújuló energiaforrások bővítése „hozzájárul a stabil, biztonságos és megfizethető energiaellátás előmozdításához, a helyi értékteremtés ösztönzéséhez, iparunk és versenyképességünk megerősítéséhez, stratégiai autonómiánk növeléséhez, valamint munkahelyek teremtéséhez”.

A Reuters megjegyzi: a tőkeköltségek és az alkatrészek drágulása több északi-tengeri országban is oda vezetett, hogy szélerőművi aukciók futottak zátonyra, vagy nem hoztak várható eredményt.

A közös nyilatkozat szerint a kormányok emellett fokozzák erőfeszítéseiket a szélenergia-projektek finanszírozásának növelésére is. Ennek része lehet például az EU költségvetéséből nyújtott garanciák alkalmazása, illetve olyan támogatási keretek, mint a „contract for difference” (CfD) rendszer, amely biztosítja, hogy az erőmű üzembe állása után stabil bevételhez jusson.

A tervezet felidézi: az EU-ban tavaly először termelt több villamos energiát a szél- és napenergia, mint a fosszilis energiahordozók, ami jelzi, hogy az ellenállás ellenére a blokk továbbra is az alacsony kibocsátású energiarendszer felé tart.

Kiemelt kép forrása: Unsplash