Az ENSZ Egyetemének friss jelentése szerint az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység visszafordíthatatlan károkat okozott a Föld vízrendszereiben. A szakértők már nem „vízválságról” beszélnek, hanem egyenesen „vízcsődről” – írja az Euronews.
Ez azt jelenti, hogy a társadalmak tartósan több felszíni és felszín alatti vizet vonnak ki, mint amennyi természetes módon újratermelődik. Mára a vízhez kötődő ökoszisztémák és készletek jelentős része elveszett vagy csak aránytalanul nagy áron menthető meg.
A vízcsőd nem feltétlenül ott jelenik meg, ahol kiszáradt folyómedreket látunk. Még az árvíz sújtotta térségek is lehetnek vízcsődben, ha hosszú távon többet használnak fel a vízkészleteikből, mint amennyi újratermelődik.
A jelentés szerint a víz ma globális kérdés: a termelés, a kereskedelem és az élelmiszerellátás hálózatai összekötik a vízproblémákat.
Ha egy régióban összeomlik a mezőgazdaság a vízhiány miatt, annak hatása megjelenik az árakban, a migrációban és a politikai instabilitást is okozhat.
A kutatók szerint a világ nagy tavai közül minden második veszített vízkészletéből az 1990-es évek óta, miközben az emberiség közel egynegyede közvetlenül függ ezektől a vízforrásoktól. Emellett a jelentésben megállapították, hogy több tucat nagy folyó az év egy részében már el sem éri a tengert.
Az elmúlt ötven évben eltűnt 410 millió hektárnyi vizes élőhely, miközben a gleccserek olvadása az 1970-es évek óta 30 százalékkal gyorsult.
A vízromlás a mezőgazdaságban is drámai képet mutat: a szikesedés világszerte mintegy 100 millió hektár termőföldet tett részben vagy teljesen használhatatlanná, miközben a világ nagy vízadó rétegeinek körülbelül 70 százaléka tartósan csökkenő vízszintet mutat.
A jelentés szerint a jelenlegi nemzetközi vízügyi stratégia, amely főként az ivóvízhez való hozzáférésre és a hatékonyság javítására koncentrál, már nem elegendő. A szakértők egy új, globális vízpolitika kialakítását sürgetik, ami elismeri a vízcsőd valóságát és a vizet korlátként is kezeli a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ha ez elmarad, a terhek leginkább a szegényebb közösségeket, a kisgazdákat, az őslakos népeket, a nőket és a fiatalokat fogják sújtani.
Az ENSZ szerint a vízcsőd már most hozzájárul a konfliktusokhoz, a migrációhoz és az államok meggyengüléséhez.
A kérdés az, felismeri-e a világ időben, hogy a víz nem kimeríthetetlen erőforrás, hanem a jövő egyik legnagyobb stratégiai kockázata.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
