A tranzakció hátteréről és stratégiai összefüggéseiről Dr. Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai igazgatója és Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője beszélgettek a MOL Talks podcast legfrissebb adásában.
A beszélgetésben nemcsak a január 19-i bejelentés részletei kerültek szóba, hanem a szerb állammal kötött megállapodás, az ADNOC bevonásának terve, a NIS-eszközök átvilágítása, valamint a régiós ellátásbiztonságot érintő hosszabb távú koncepciók is.
Bacsa György a NIS-t a szerb energiaszektor meghatározó, integrált szereplőjeként jellemezte. A vállalat legfontosabb eszköze a pancsovai olajfinomító, amely 1968 óta működik, és az elmúlt évtizedben több lépcsőben korszerűsítették. A finomító éves kapacitása mintegy 4,8 millió tonna, és európai színvonalú technológiával üzemel.
A downstream lábat közel 400 töltőállomás alkotja, elsősorban Szerbiában, de jelenléttel más régiós piacokon is. Az upstream üzletág szintén jelentős: a NIS napi több mint 20 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő kitermelést realizál, döntően szerbiai mezőkből.
A MOL számára a szerb piac nem új terep: a csoport közel húsz éve aktív az országban. Bacsa szerint a mostani tranzakció ennek a hosszú távú jelenlétnek egy új szintjét jelenti.
A stratégiai igazgató úgy fogalmazott: a NIS megszerzése olyan volumenű és jelentőségű lépés, amely a MOL korábbi nagy akvizícióihoz – például az INA vagy a Slovnaft felvásárlásához – mérhető:
A cél az, hogy a MOL a szerb piacon is a lehető legerősebb pozíciót érje el, és egy integrált, teljes értékláncot lefedő jelenlétet építsen ki. Bacsa szerint amikor ilyen léptékű lehetőség kínálkozik, a vállalat minden erőforrását a megvalósításra összpontosítja.
A tranzakció egyik fontos eleme, hogy a MOL nemcsak az eladóval, hanem a szerb kormánnyal is külön memorandumot írt alá. Ez rögzíti, hogy Szerbia támogatja a MOL belépését a NIS-be, valamint meghatározza az együttműködés kereteit.
A megállapodás értelmében a MOL vállalta, hogy 5 százalékos részesedést biztosít a szerb állam számára. A felek célja, hogy ezt a keretrendszert később egy magyar-szerb kormányközi megállapodás is megerősítse.
A következő mérföldkő a részletes adásvételi szerződés kidolgozása és aláírása, amelyet a tervek szerint 2026 márciusának végéig szeretnének lezárni. Ezt követheti a tranzakció zárása, a szükséges hatósági jóváhagyások – köztük az amerikai OFAC – megszerzése után.

A NIS megszerzése olyan volumenű és jelentőségű lépés, amely a MOL korábbi nagy akvizícióihoz – például az INA vagy a Slovnaft felvásárlásához – mérhető. (Fotó: NIS)
A MOL a NIS-projektben az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaságot (ADNOC) is bevonná stratégiai partnerként. A tervezett konstrukció szerint közös vállalat jönne létre, amelyben a MOL maradna az irányító tulajdonos, míg az ADNOC kisebbségi részesedést szerezne.
Bacsa szerint az ADNOC erős upstream és downstream tapasztalata, valamint globális kereskedelmi pozíciói érdemi hozzáadott értéket jelenthetnek, különösen az ellátásbiztonság és a nyersanyag-beszerzés szempontjából.
A MOL szakértői a bejelentést megelőzően helyszíni átvilágítást végeztek a NIS kulcseszközein, köztük a pancsovai finomítóban. A vizsgálatok célja az volt, hogy felmérjék az eszközök műszaki állapotát, valamint az esetleges, azonnali beavatkozást igénylő kockázatokat.
Bacsa elmondása szerint egy jól karbantartott, modern technológiával működő finomítóról van szó. A Gazprom Neft a 2008-as privatizáció óta jelentős beruházásokat hajtott végre, új üzemeket létesített, modernizálta a hálózatot és növelte az upstream termelést – ez a fejlődési pálya a MOL irányítása alatt is folytatható.
A beszélgetésben szó esett a rijekai finomítóról is, ahol a MOL-csoport egyik legnagyobb downstream beruházása zajlik. A késleltetett kokszoló üzem (DCU) átadását 2026 márciusának elejére tervezik, és az eseményre a horvát politikai vezetést is várják.
Bacsa hangsúlyozta: Rijeka szerepe nem függ össze közvetlenül a NIS-tranzakcióval. A horvát finomítónak saját piaci funkciója és ellátási körzete van, míg a NIS a délkelet-európai régió más részén erős. A két eszköz földrajzi és logikai értelemben inkább kiegészíti egymást.
A podcast végén a régiós ellátásbiztonság került fókuszba. A MOL álláspontja szerint a hosszú távú stabilitás kulcsa a diverzifikált kőolajbeszerzés: nemcsak több forrásországra, hanem egymással versenyző szállítási útvonalakra is szükség van.
Bacsa az észak–déli energiafolyosó koncepcióját olyan eszközként írta le, amely különösen a tengertől elzárt országok számára növelheti az ellátás biztonságát. A régiós összekapcsoltság és a rugalmas infrastruktúra csökkenti az egyoldalú kitettségeket, és hosszabb távon kiszámíthatóbb működési környezetet teremt.
Kiemelt kép forrása: NIS
NRGreport