Az élelmiszer és a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felelős, ezzel csak a fosszilis tüzelőanyagok elégetése előzi meg. Az EU viszont még nem mutatott be konkrét tervet a húsadó bevezetésére. Ahogy arra sem, hogyan ösztönözné a tagállamokat a növényi alapú étrendre való átállásra. – írja az Euronews.
Egy új tanulmány, amelyet a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) készített, az étrendek ökológiai lábnyomát elemzi, és olyan szakpolitikai lehetőségeket vizsgál, amelyek ellensúlyozhatnák ezeket a hatásokat.
„Gazdasági szempontból a termelés során felmerülő, termeléssel kapcsolatos környezeti költségeket hozzá kellene adni az árhoz” – mondta Charlotte Plinke, a PIK kutatója és a tanulmány szerzője. „Ez azt jelentené, hogy minél több CO₂-kibocsátás történik, annál drágábbá válik.”
Plinke ugyanakkor azzal érvel, hogy egy ilyen rendszer bevezetése az európaiak által fogyasztott élelmiszerek „óriási választéka” miatt „nagyon összetett” lenne, és rövid távon nem praktikus.
Ennek eredményeként a kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás a húsipari termékek hozzáadottérték-adójának (ÁFA) célzott módosítása lehet. A szupermarketekben vásárolt élelmiszerekre gyakran kedvezményes adókulcs vonatkozik a vendéglátóhelyeken (éttermekben és kávézókban) értékesített ételekhez képest (bár vannak kivételek).
Németországban például a bolti élelmiszerek ÁFA-ja 7 százalék, nem pedig 19 százalék, ami segít alacsonyan tartani az árakat. 2023-ban a 27 uniós tagállam közül 22-ben a hús vásárlására szintén kedvezményes adókulcsot alkalmaztak.
A kutatók megállapították, hogy ha a húsokra a standard ÁFA-kulcsot vetnék ki, az élelmiszer-fogyasztás által okozott környezeti károkat 3,48–5,7 százalékkal csökkenthetné – a vizsgált kárkategóriától függően.
Ennek oka várhatóan az értékesítés visszaesése lenne, ami a fogyasztókat a több gyümölcs és zöldség vásárlása felé terelheti. A University College London (UCL) 2025-ös kutatása szerint, ha az EU-országokban a hús- és tejtermékekre a teljes ÁFA-kulcsot alkalmaznák, mindkét élelmiszercsoport fogyasztása heti egy-egy adaggal csökkenne. Az Egyesült Királyságban ez a csökkenés megduplázódna: heti két-két adaggal esne vissza mindkét csoport fogyasztása.
A húsra kivetett csökkentett áfakulcs eltörlése az uniós háztartások átlagos éves élelmiszer-kiadását körülbelül 109 euróval növelné. A kutatók szerint azonban ezt ellensúlyoznák a háztartásonkénti 83 eurós többletadó-bevételek, amelyeket fejenkénti kifizetéssel lehetne társadalmi kompenzáció finanszírozására fordítani. Ez azt jelentené, hogy egy ilyen szabályozásnak csak 26 euróra kellene növelnie az éves nettó költségeket háztartásonként.
„Egy ilyen átfogó árjelzés az üvegházhatású gázokon túlmutató egyéb környezeti hatásokat is valamivel jobban csökkentené, mint a húsra vonatkozó szelektív áfaárjelzés” – mondja Michael Sureth, a tanulmány szerzője.
Idővel ez az árkülönbség növelhető, figyelembe vegye a húskészítmények egyéb éghajlati és biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait, ami végül tőkét biztosítana a problémák megoldásához.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
