Az internetet sokáig „tiszta” technológiának gondoltuk, pedig a valóság ennél sokkal sötétebb. A globális szén-dioxid-kibocsátás 3,7%-áért már most a digitális infrastruktúra felel, ezzel megelőzve a légi közlekedést. Ha az internet ország lenne, a világ negyedik legnagyobb szennyezője volna – írja az Euronews.
A University of Exeter klímakutatói által fejlesztett Digital Impact for Species kalkulátor erre a rejtett környezeti válságra hívja fel a figyelmet. Az eszköz nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem az energia- és vízfelhasználást is képes kimutatni, ráadásul természeti hasonlatokra fordítja le az adatokat. A működése egyszerű:
a felhasználó beírja a vizsgált weboldal URL-jét, az eszköz pedig A+–F értékeléssel megmutatja az oldal környezeti terhelését.
A világ egyik leglátogatottabb oldala, a YouTube.com például csak C besorolást kapott. Egyetlen oldalletöltés 0,249 gramm CO₂-t termel, 0,0011 liter vizet használ és 0,62 wattóra energiát igényel. Ez havi 9 000 látogatásnál már 10 liter vízfogyasztást jelent, ami egy kapucinus majom 77 napos túléléséhez lenne elég.
Ugyanez a forgalom annyi szén-dioxidot termel, amit egy amazóniai esőerdei fa 41 nap alatt tudna elnyelni, miközben az energiafelhasználás megfelel 1 000 kolibri napi szükségletének 332 napon át.
„Amikor meglátogatunk egy weboldalt, ritkán gondolunk a környezeti hatásra” – mondja Dr. Marcos Oliveira Jr, a projekt vezetője. – „Pedig minden adatút energiába és vízbe kerül, a szerverek működtetésétől a hűtésükig.”
A számítás alapja a Google PageSpeed Insights által mért oldalméret, valamint a Green Web Foundation adatai arról, hogy az adott szerver megújuló vagy fosszilis energiával működik-e. Ezekből a Sustainable Web Design Model segítségével becslik meg a környezeti terhelést.
A kutatók szerint a megoldás nem a felhasználók hibáztatása, hanem a weboldalak tudatosabb tervezése:
kevesebb kép, kevesebb betűtípus, egyszerűbb navigáció és videók mellőzése már önmagában is jelentősen csökkentheti az internet lábnyomát.
A kérdés tehát nem az, hogy számít-e minden kattintás, hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e felelősebben tervezni a digitális jövőt.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
