A Nature Sustainability folyóiratban elsőként megjelent kutatás arra jutott, hogy a legnagyobb növekedés a veszélyesen magas hőmérsékletekben a Közép-afrikai Köztársaságban, Nigériában, Dél-Szudánban, Laoszban és Brazíliában várható. A legnagyobb érintett népességszám pedig Indiában, Nigériában, Indonéziában, Bangladesben, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken lesz – közli a Forbes.
A kutatás szerint az extrém hőség növekedése jelentősen megemeli majd a hűtési rendszerek iránti energiaigényt – és ezzel együtt a kapcsolódó kibocsátásokat is. Ezzel párhuzamosan a fűtési igény olyan országokban, mint Kanada vagy Svájc, csökkenni fog a folyamatos melegedés miatt.
A tanulmány szerint két Celsius fokos felmelegedés esetén Ausztriában és Kanadában megduplázódna a kíméletlen forró napok száma, míg az Egyesült Királyságban 150 százalékos növekedés várható. Mivel ezekben az országokban az épített környezet és az infrastruktúra jellemzően hideg éghajlatra van tervezve, már egy mérsékelt hőmérséklet-emelkedés is aránytalanul súlyos következményekkel járhat.
Dr. Radhika Khosla, az Oxford Martin Future of Cooling Programme vezetője szerint az eredmények „ébresztőként” kell, hogy szolgáljanak.
Kiff Gallagher, a Global Heat Reduction Initiative ügyvezető igazgatója szerint, ha valóban biztonságban akarjuk tartani az embereket, a városokat hőségre kell tervezni, nem kizárólag szén-dioxid-kibocsátásra optimalizálni. Hozzátette: a világos burkolatok és a fényvisszaverő tetők akár egyetlen szezon alatt is több fokkal csökkenthetik egy-egy városrész hőmérsékletét.
A kutatás szerint az extrém hőség növekedése jelentősen megemeli majd a hűtési rendszerek iránti energiaigényt. (Fotó: Unsplash)
Egy külön, a Southamptoni Egyetem kutatói által készített tanulmány arra figyelmeztet: a vagyon és az életkor rejtett törésvonalat jelent abban, hogy ki mennyire képes elviselni a hőhullámokat.
A kutatás szerint a városokban gyakran alkalmazott intézkedések – például hőségriasztások vagy árnyékot adó fák ültetése – sokszor nem érik el a legkiszolgáltatottabb csoportokat. Az anonimizált mobiltelefon-adatok elemzése alapján az idősek, az alacsony jövedelmű területeken élők, valamint a szabadtéren vagy mezőgazdaságban dolgozók voltak a legkevésbé képesek elkerülni a hőséget.
Dr. Haiyan Liu, a tanulmány vezető szerzője szerint a legveszélyeztetettebbek gyakran épp a legintenzívebb hőhullámok idején kényszerülnek több mozgásra.
Az extrém hőség kezelésére tavaly novemberben több mint 30 város globális összefogást indított. A Cool Cities Accelerator kezdeményezést a COP30 klímacsúcs találkozón, Brazíliában indították el, azzal a céllal, hogy a városok gyors, életmentő intézkedéseket vezessenek be, miközben hosszú távon is csökkentik a jövőbeni kockázatokat.
A program 33 alapító várost fog össze – köztük Austint, Buenos Airest és Párizst –, és a C40 Cities koordinálja a Rockefeller Alapítvány és más szervezetek támogatásával.
Elizabeth Yee, a Rockefeller Alapítvány programokért felelős ügyvezető alelnöke szerint bár a városok állnak az extrém hőség problémájának középpontjában, itt lehet a leggyorsabban működő megoldásokat skálázni. Úgy fogalmazott, hogy a városi hőségválság kezelése erősebb egészségügyi rendszereket, okosabb infrastruktúrát és megelőző közegészségügyi beavatkozásokat igényel.
„Ha most cselekszünk, életeket menthetünk, és ellenállóbb, biztonságosabb városokat építhetünk a jövő generációi számára” – hangsúlyozta.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
