Az eredetileg olaj- és gázkitermelésre tervezett technológiák a továbbfejlesztett geotermikus rendszereknek (EGS) köszönhetően segíthetnek a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes jövő felé nyitni. A Stanford Egyetem tanulmánya a Cell Reports Sustainability folyóiratban azt találta, hogy az EGS jelentősen csökkentheti a tiszta energiához szükséges szél-, nap- és akkumulátor-infrastruktúra mennyiségét, miközben az áram ára versenyképes marad – írja az Euronews.
A hagyományos geotermikus erőművek vulkanikus vagy tektonikus lemezhatárokra korlátozódnak, például Izlandra. Az EGS ezzel szemben akár nyolc kilométer mélyre fúr, folyadékot juttat a repedezett kőzetekbe, majd a felmelegített folyadékot visszaszivattyúzza áramtermelésre.
A kutatók összehasonlították az EGS-sel és nélküli forgatókönyveket, és azt találták, hogy az EGS jelentős infrastruktúra-megtakarítást hoz.
Ha az EGS az áramellátás 10 százalékát adja, a szárazföldi szélerőmű-kapacitás 15 százalékkal, a naperőmű-kapacitás 12 százalékkal csökken, az akkumulátoros tárolás pedig 28 százalékkal mérséklődik.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a tiszta, megújuló energia drámaian csökkenti a költségeket, EGS-sel vagy anélkül is. Mindkét esetben az éves energiaköltség kb. 60 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos fosszilis üzemű rendszerekben.
„Ha az egészségügyi és éghajlati költségeket is figyelembe vesszük, például a légszennyezés miatti betegségeket és a tengerszint-emelkedést, a teljes társadalmi költség akár 90 százalékkal is csökken” – írják a kutatók.
Mivel az EGS állandó áramot biztosít, hasznos lehet hálózaton kívüli adatközpontok számára is, amelyek a mesterséges intelligencia terjedése miatt világszerte egyre fontosabbak.
Az EGS eddig költséges volt, de 2035-re olcsóbbá válhat.
Jacobson szerint a gyorsabb fúrás lehetővé teszi a projektek gyors befejezését, ellentétben az 12–23 évig épülő atomerőművekkel.
„Az EGS nem hordoz fegyverterjedési, reaktorolvadási vagy radioaktív hulladék-kockázatot” – teszi hozzá.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
