Kína egyszerre bővíti a tiszta és a szénalapú energiatermelést, ami új kihívásokat jelent a klímacélok elérésében. A szénkapacitás növekedése ugyanakkor biztosítja az energiaellátás stabilitását a gyorsan növekvő kereslet mellett – írja az Euronews.
Kína energiaigénye 2025-ben új rekordot döntött, miközben a világ legnagyobb kibocsátója egyszerre építette a tiszta energiát és a hagyományos széntüzelésű erőműveket. A Centre for Research on Energy and Clean Air és a Global Energy Monitor jelentése szerint
tavaly több mint 50 új nagyméretű szénblokkot helyeztek üzembe, összesen 78 gigawattnyi új kapacitással. Ez a mennyiség több, mint India teljes szénbővítése az elmúlt évtizedben.
A párhuzamos zöld növekedés sem csökkentette a szén arányát drámaian. A szénből származó áram mennyisége körülbelül 1%-kal esett, mivel a tisztább energiaforrások fedezték a villamosenergia-igény növekedését. 2025-ben Kína 315 gigawatt új napelemes és 119 gigawatt új szélerőmű-kapacitást épített ki a Nemzeti Energiaügyi Hivatal adatai szerint.
Az építkezések hátterében a 2021–22-es áramszünetek állnak, amelyek rámutattak a villamosenergia-biztonság kérdéseire, valamint Kína technológiai és ipari növekedési igényeire. Bár a szél- és napenergia gyorsan nő, az ország még mindig sok szénkapacitást létesít.
Kína fejlettebb országoknál korábbi szakaszban van, ezért növekvő energiára van szüksége a gazdaság és a középosztály bővülő igényeinek kiszolgálásához.
Az áram a gyárak működéséhez és a mesterséges intelligencia energiaigényének kielégítéséhez is elengedhetetlen, amely a kormány technológiai prioritása.
A 2021–22-es áramkimaradások ráadásul megerősítették a kormányt abban, hogy a szénenergia elengedhetetlen a rendszer stabilitásához. Az engedélyezési hullámok 2022–23-ban indultak el, és ezekből származik a tavalyi nagyszámú új kapacitás.
A kormány szerint a szén fontos alátámasztó és kiegyensúlyozó szerepet játszik a nap- és szélenergia mellett, amelyeket az időjárás és a napszak befolyásolhat. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szerint a szénenergia a közeljövőben is elengedhetetlen lesz a rendszer stabilitásához, miközben a technológiai fejlesztések és a tisztább energiatermelés fokozatosan váltják ki.
A jelentés szerint Kínának gyorsítania kellene a régi és kevésbé hatékony szénerőművek leállítását, és világosan vállalnia, hogy 2025–2030 között a villamosenergia-szektor kibocsátása nem nőhet.
„A kérdés nem az, hogy Kína épít-e szénenergiát, hanem hogy ez valóban csak tartalék szerepet tölt-e be, vagy alapterhelésként működik-e” – foglalta össze Qi Qin, a kutatás társszerzője.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
