Bár Európa és Észak-Amerika egyes térségeiben súlyos hideghullámok jelentkeztek, a globális hőmérséklet januárban továbbra is rekordközeli szinten maradt. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) friss adatai szerint az idei január a mérések kezdete óta az ötödik legmelegebb január volt. A C3S-havi klímaértékelései az ERA5 adatbázison alapulnak, amely műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiai állomások milliárdnyi megfigyelését egyesíti világszerte – közli az Euronews.
A hőmérséklet 1,47 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, vagyis egyre jobban közelít a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-os határértékhez.
Ausztráliában, Chilében és Patagóniában az erdőtüzek halálos áldozatokat követeltek és jelentős károkat okoztak. (Fotó: Unsplash)
Január végén a sarkvidékről érkező hideg levegő a szokásosnál délebbre húzódott, ami az északi félteke nagy részén felerősítette a hideghullámokat. A hideg betörésével Európa 2010 óta a leghidegebb januárját élte át. A fagyos időjárás Szibériától Észak- és Kelet-Európán át az Egyesült Államok egyes részeiig terjedt, a szárazföldi átlaghőmérséklet pedig –2,34 °C volt, ami mintegy 1,6 °C-kal alacsonyabb az 1991–2020 közötti átlagnál.
Ezzel egy időben az Egyenlítőtől délre rekordközeli hőség súlyosbította a szélsőséges időjárási helyzeteket. Ausztráliában, Chilében és Patagóniában az erdőtüzek halálos áldozatokat követeltek és jelentős károkat okoztak, míg Dél-Afrika több országában – köztük Mozambikban – a heves esőzések súlyos árvizekhez vezettek.
Összességében számos térségben, így az Északi-sarkvidéken, Észak-Amerika nyugati részén és a déli félteke több területén a hőmérséklet továbbra is az átlag felett maradt.
„A 2026-os január világosan megmutatta, hogy a klímarendszer egyszerre képes rendkívüli hideget hozni az egyik régióban és extrém hőséget a másikban” – mondta Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ klímastratégiáért felelős vezetője.
„Miközben az emberi tevékenység továbbra is hosszú távú felmelegedést okoz, ezek az események arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő szélsőségekkel szembeni ellenálló képesség és alkalmazkodás kulcsfontosságú a jövő klímakockázataira való felkészüléshez.”
Az adatok szerint az óceánok hőmérséklete továbbra is szokatlanul magas, miközben a tengeri jég kiterjedése mindkét sarkvidéken csökken.
A tengerfelszíni hőmérsékletek az évszakhoz képest a legmagasabbak között voltak, különösen az Atlanti-óceán északi részének és a Csendes-óceán északi medencéjének egyes területein, miközben a gyengébb La Niña-viszonyok miatt az egyenlítői Csendes-óceán több térségében az értékek közelebb maradtak az átlaghoz.
Az Északi-sarkvidéken januárban a tengeri jéggel borított terület 6 százalékkal maradt el az átlagtól, ami a hónap harmadik legalacsonyabb értéke a mérések kezdete óta.
Különösen kevés jég volt a Barents-tengeren, a Baffin-öbölben és a Labrador-tengeren, ahol az elmúlt években gyors ütemű jégvesztés figyelhető meg.
Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb időjárás uralkodott, ami több térségben – például az Ibériai-félszigeten, Olaszországban, Írországban és az Egyesült Királyságban – áradásokat és fennakadásokat okozott.
Más térségekben, különösen Dél-Amerika és Ausztrália egyes részein a forró és száraz idő növelte az erdőtüzek kockázatát, míg Dél-Afrika, Brazília és Észak-Ausztrália több területén a heves esőzések árvizekhez és károkhoz vezettek.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
