A kutatók szerint több kulcsfontosságú földi rendszer is jóval közelebb került az instabil állapothoz, mint korábban feltételezték. Ez jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a bolygó egy úgynevezett Forróház Föld (Hothouse Earth) pályára lépjen, ahol az egymást erősítő visszacsatolási folyamatok tovább gyorsítják a globális felmelegedés hatásait – írja az Euronews.
Az „Üvegházhatású Föld-pálya kockázata” című jelentés azokat az éghajlati visszacsatolási folyamatokat és 16 úgynevezett billenőelemet vizsgálja, amelyek a Föld kulcsfontosságú alrendszereihez tartoznak. Ezek a rendszerek instabillá válhatnak, ha a globális hőmérséklet átlép bizonyos kritikus küszöbértékeket.
A kutatók szerint az ilyen hirtelen változások könnyen láncreakciót indíthatnak el az egyes alrendszerek között, ami a bolygót szélsőséges felmelegedés és gyorsuló tengerszint-emelkedés felé sodorhatja.
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy ezek a folyamatok emberi léptékben rendkívül nehezen fordíthatók vissza.
William Ripple, az Oregon Állami Egyetem Erdészeti Karának elismert ökológusa szerint a Föld éghajlata több mint egymillió éven át váltakozott jégkorszakok és melegebb időszakok között, majd nagyjából 11 ezer évvel ezelőtt stabil állapotba került.
„Most ettől a stabil állapottól távolodunk el, és egy teljesen új, példátlan klímaváltozási korszak küszöbére érkezhetünk” – fogalmaz Ripple.
A tanulmány rámutat, hogy közel egy évtizeddel a Párizsi Megállapodás elfogadása után – amelyben az átlagos felmelegedést 1,5 Celsius-fokra akarták korlátozni – a globális hőmérséklet 12 egymást követő hónapon keresztül már meghaladta ezt a küszöböt.
Christopher Wolf, a tanulmány társszerzője szerint bár a hőmérsékleti határértékeket jellemzően 20 éves átlagok alapján értékelik, a legutóbbi 12 hónap adatai azt jelzik, hogy a hosszú távú globális felmelegedés már elérte, vagy megközelítette az 1,5 fokos szintet.
A kutatók úgy vélik, a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete legalább olyan magas, mint az elmúlt 125 ezer év bármely pontján, miközben a klímaváltozás üteme gyorsabb lehet, mint ahogy azt korábban sokan várták.
Eközben a légköri szén-dioxid-szint is történelmi csúcson áll. A CO₂-koncentráció meghaladja a 420 ppm-et, ami mintegy 50 százalékkal magasabb az iparosodás előtti értékeknél, és a kutatók szerint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.
Az olvadó jég csökkenti a felszín fényvisszaverő képességét, gyorsítja a felmelegedést, és megzavarhatja a Föld egyik legfontosabb óceáni hőszállító rendszerét (AMOC), ami pedig a trópusi csapadékrendszereket is átalakíthatja.
Ennek egyik következménye lehet, hogy a grönlandi jég olvadása tovább gyengíti az AMOC-ot, ami az Amazonas egyes területein az esőerdők elszavannásodásához vezethet.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az így felszabaduló szén tovább gyorsíthatná a globális felmelegedést, újabb visszacsatolási folyamatokat indítva el.
„Gyorsan kell cselekednünk, mert az időnk és a mozgásterünk egyre fogy” – hangsúlyozza William Ripple.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
