A Grazi Egyetem egy új kutatás szerint a hőextremitás egyes régiókban tízszeresére emelkedett, miközben az emberi tevékenységhez köthető kibocsátások egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági és emberi károkban – írja az Euronews.
A Grazi Egyetemen Gottfried Kirchengast és csapata, egy új módszert dolgozott ki a szélsőséges időjárási események kockázatának pontosabb meghatározására. A rendszer az extrém események gyakoriságát, intenzitását, időtartamát és térbeli kiterjedését is számszerűsíti. A kutatók 1961 és 2024 közötti napi hőmérsékleti adatokat vizsgáltak. Az extrém küszöböt az adott térség 1961–1990 közötti napi értékeinek felső egy százaléka alapján határozták meg.
Az így számított érték Ausztriában 30 °C, Dél-Spanyolországban 35 °C felett, Finnországban pedig körülbelül 25 °C volt.
Az eredmények szerint az összesített hőextremitás 2010–2024 között nagyjából tízszeresére nőtt az 1961–1990-es időszakhoz képest, különösen Közép- és Dél-Európában. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a növekedés nem magyarázható a természetes klímaváltozási ciklusokkal, hanem egyértelműen az emberi tevékenységből eredő kibocsátások hatására vezethető vissza.
A következmények már most is érzékelhetők. A legutóbbi nyári időszakban több ezer halálesetet tulajdonítottak az extrém hőségnek Európában, miközben a hőmérséklet sok térségben elérte a 40 °C-ot.
Egyes elemzések szerint az éghajlatváltozás a becsült 24 400 hő okozta haláleset mintegy 68 százalékáért volt felelős.
Gazdasági szempontból is jelentős a hatás. A 2025-ös extrém nyár legalább 43 milliárd eurós rövid távú veszteséget okozott, és a teljes költség 2029-re akár a 126 milliárd eurót is elérheti. Egy további tanulmány a Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank közgazdászainak részvételével azt mutatta, hogy a hőhullámok, aszályok és árvizek 2025 nyarán az EU régióinak mintegy egynegyedét érintették.
A szakértők szerint az azonnali veszteségek az EU gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát tették ki, de a valós hatás ennél magasabb lehet a több extrém esemény egyidejű megjelenése miatt.
Az új modell lehetőséget ad arra, hogy a jövőben pontosabban számszerűsíthető legyen az egyes szereplők felelőssége a klímakárok alakulásában, és hogy a döntéshozók megalapozottabb adatok alapján alakíthassák politikájukat.
Kiemelt kép: Pixabay
Devenyi Dalma
