A klímapolitika nem diszkrecionális költségvetési tétel, hanem kollektív kockázatkezelési mechanizmus – állapítja meg a Bécsi Egyetem friss elemzése. A tanulmány szerint az egyre gyakoribb természeti katasztrófák korában a klímavédelem egyfajta közbiztosításként működik. Mérsékli a gazdasági károkat és stabilizálja a társadalmak működését – írja az Euronews.
A Bécsi Gazdaságtudományi és Üzleti Egyetem kutatását Lena Schilling európai parlamenti képviselő rendelte meg. A tanulmány szerint 1980 és 2021 között a szélsőséges időjárási és éghajlati események több mint 560 milliárd euró gazdasági kárt okoztak az EU 27 tagállamában, amelynek mindössze 25-33 százalékát fedezte biztosítás.
Az előrejelzések szerint 2050-re az Európai Unió termelési veszteségei meghaladhatják az 5 billió eurót. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 Celsius-fokot, az uniós GDP mintegy 10 százalékkal csökkenhet.
A tanulmány „klímavédelmi résként” írja le azt a jelenséget, miszerint a károk jelentős részét nem magánbiztosítók viselik, hanem végső soron az állami költségvetésekben csapódnak le. Sigrid Stagl professzor szerint mindez azt mutatja, hogy a klímavédelem nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági értelemben is racionális döntés.
Stagl az Európai Parlamentben ismertette kutatásának eredményeit. Arra figyelmeztetett, hogy a kontrollálatlan felmelegedés a magánbiztosítási rendszert is megrendítheti. Emelkednek a díjak, szűkül a fedezet, és egyes régiók akár biztosíthatatlanná is válhatnak. Ez akár a piac összeomlásához is vezethet.
A tanulmány egyik kulcsmegállapítása, hogy a globális gazdasági teljesítmény mindössze 1-2 százalékának megfelelő beruházás a GDP 11-27 százalékát kitevő veszteséget előzhetne meg. Vagyis minden elköltött dollár 5-14 dollárnyi kárt takaríthat meg.
A kutatás célja, hogy erre a költség-haszon arányra hívja fel a döntéshozók figyelmét, és nagyobb beruházásra ösztönözze őket az alkalmazkodás terén. A Nemzetközi Valutaalap adataira hivatkozva Stagl azt is kiemelte: a korai cselekvés 65-70 százalékkal csökkentené az összesített veszteségeket, míg a halogatás az éves terhet 100 milliárd dollár (mintegy 840 milliárd euró) fölé emelheti.
„Minden elvesztegetett év növeli a költségeket, mélyíti az egyenlőtlenségeket és rontja Európa versenyképességét” – fogalmazott.
Megjegyezte azt is, hogy 2040-re az Európai Unióban 2-5 millió munkahely kerülhet veszélybe, ha nem születnek megfelelő ellenlépések.
Portugália nemrég bejelentette, hogy átfogó műszaki, gazdasági és szabályozási keretet dolgoz ki annak érdekében, hogy a nemzeti villamosenergia-rendszert az új éghajlati viszonyokhoz igazítsa és megerősítse az ellátás biztonságát.
A javaslat két fő pillérre épül. Egyrészt azonosítják azokat a kritikus térségeket, amelyek leginkább ki vannak téve az erdőtüzeknek és a viharoknak. Másrészt összehasonlító elemzést készítenek a lehetséges megoldásokról. Például az elektromos hálózat megerősítéséről, a vezetékek teljes vagy részleges föld alá helyezéséről a legveszélyeztetettebb területeken, hibrid megoldásokról, valamint az ellenálló képességet növelő technológiák alkalmazásáról.
Az alkalmazkodási lépésekről szóló döntés egybeesett az EU éghajlat-változási tanácsadó testületének jelentésével is. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy az uniós országoknak sürgősen erősíteniük kell a klímakatasztrófák hatásainak mérséklésére irányuló intézkedéseiket, mert Európa jelenleg nincs felkészülve a várhatóan egyre súlyosabb forgatókönyvekre.
„A klímaválság milliárd eurós temetővé válik a gazdaságunk számára” – fogalmazott Schilling európai parlamenti képviselő.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
