Bár ezek az ételek praktikusak a rohanó mindennapokban, egy új jelentés szerint az egészségünknek és a bolygónknak is ártanak – írja az Euronews.
A Greenpeace International friss jelentése 24 tudományos kutatást vizsgált, amelyek a műanyag csomagolású készételek rejtett egészségügyi kockázatait tárják fel.
A kép nem fest túl jól. A műanyag csomagolóanyagokból több százezer apró műanyagrészecske kerül az ételeinkbe, veszélyes vegyi anyagokkal együtt, amelyek súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak.
„Valójában egy mikroműanyagokból és veszélyes vegyi anyagokból álló koktél hatásainak vagyunk kitéve, aminek semmi keresnivalója nincs az ételeinkben.” – mondja Graham Forbes, a Greenpeace USA globális műanyagkampányának vezetője.
A műanyag tálcák és fóliák egész életciklusuk során szennyeznek. Amikor ezek az egyszer használatos műanyagok a szemétbe kerülnek, a többrétegű kialakítás megnehezíti az újrahasznosításukat. Mikroműanyagokra és nanoműanyagokra bomolva felhalmozódnak a talajban, a folyókban és az óceánokban, ezzel károsítva az állatokat, míg végül visszakerülnek az élelmiszerláncba.
Még ha a műanyagok újrahasznosításra kerülnek is, a minőségük romlik, és veszélyes adalékanyagokat juttathatnak vissza az új termékekbe.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a „mikrohullámú sütőben használható” címkével ellátott készételek gyakran hamis biztonságérzetet keltenek a fogyasztókban. A szerzők szerint a címke leginkább a tartály szerkezeti stabilitására utal, és arról nem ad tájékoztatást, hogy az ételbe kerülhettek-e mikroműanyagok vagy kémiai adalékanyagok.
Egy tanulmány szerint mindössze öt perc mikrohullámú melegítés után 326 000-534 000 mikro- és nanoműanyag-részecske oldódik ki az ételbe. A nanoműanyagok ráadásul olyan aprók, hogy akár a szervekbe és a véráramba is bejuthatnak.
A műanyagok több, mint 4200 veszélyes vegyi anyagot tartalmazhatnak. Ezek többségét nem szabályozzák, és egyes fajtáik rákkal, meddőséggel, hormonális problémákkal vagy anyagcsere-betegségekkel hozhatók összefüggésbe – mutat rá a jelentés.
Legalább 1396 élelmiszerrel érintkező műanyag vegyületet mutattak már ki emberi szervezetben. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kitettség összefüggésben állhat neurofejlődési rendellenességekkel, szív- és érrendszeri betegségekkel, elhízással és 2-es típusú cukorbetegséggel is.
A jelentés kiemeli, hogy a magasabb hőmérséklet, hosszabb melegítési idő, elhasználódott edények és a zsíros ételek, amelyek több vegyszert szívnak fel, jelentősen növelik a kioldódó műanyagrészecskék és adalékanyagok mennyiségét.
Ráadásul a világ számos országában a mikroműanyagokból készült élelmiszer-csomagolásokra vonatkozó szabályozások nem elég szigorúak.
Az Európai Unióban az élelmiszerekkel érintkező műanyagokat „migrációs határértékeik” alapján szabályozzák, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) iránymutatásai szerint. Ugyanakkor jelenleg nincsenek konkrét küszöbértékek a mikroműanyag-részecskékre vonatkozóan.
Az EFSA felhívta a figyelmet az élelmiszeripar hiányosságaira, például a vizsgálati módszerek és a teljes ellátási láncra kiterjedő adatok hiányaira, valamint az egészségügyi kockázatok feltárásának szükségességére.
Az EFSA az Európai Parlament kérésére jelenleg is méri a mikroműanyagok lehetséges egészségügyi kockázatait az ételekben, vízben és a levegőben is. A vizsgálat eredményei várhatóan 2027 végén lesznek elérhetők.
A globális műanyagtermelés várhatóan több mint kétszeresére nő 2050-re, és ebben a műanyag csomagolásnak is óriási szerepe van. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a jelenlegi összes műanyag 36%-a csomagolásként kerül felhasználásra.
A műanyag csomagolású készételek piaca már most is hatalmas: értéke meghaladja a 160 milliárd eurót, és várhatóan közel 300 milliárd euróra nő 2034-re, mert a fogyasztók továbbra is a kényelmet keresik – derül ki a Towards FnB globális tanácsadó cég kutatásából.
A Statista adatai szerint 2024-ben világszerte 71 millió tonna készételt állítottak elő, ami átlagosan 12,6 kg/fő fogyasztást jelentett.
A Greenpeace szerint az élelmiszerrel érintkező műanyagokat szigorúbb globális ellenőrzés alá kellene vonni a közelgő ENSZ Globális Műanyagegyezményben. Ez magában foglalná a veszélyes adalékanyagok fokozatos kivonását.
„A kockázat egyértelmű, a tét nagy, és itt az ideje cselekedni” – hangsúlyozza Graham Forbes a Greenpeace-től.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
