Nem újdonság, hogy az Európai Unió energiaszükséglete nagymértékben importfüggő: az olajigény több mint 90%-át, a földgázszükséglet mintegy 80%-át külföldről szerzi be. Ez rendkívül érzékennyé teszi a geopolitikai feszültségekkel és az energiapiaci eseményekkel szemben. Hát még az olyan nagy horderejű történésekkel szemben, melyek alapjaiban ingatják meg a globális kőolaj és földgáz piacokat.
Az Európai Bizottság megosztó elnöke, Ursula von der Leyen is beismerte, hogy a közel-keleti konfliktus máris bizonytalanságot keltett az energia-, pénzügyi, kereskedelmi és közlekedési szektorban, valamint közvetett módon a migrációs folyamatokra is hatással lehet. Súlyos témák, még súlyosabb következményekkel. Sajnos ismerjük is már őket.
Amerikai elemzések szerint a Brent nyersolaj árának 25%-os emelkedése már érezhető inflációs sokkot idéz elő Európában, mivel a vállalatok szinte azonnal áthárítják a növekvő energiaköltségeket az árukra és szolgáltatásokra. Semmi kétségünk nem lehet afelől sem, hogy ha az olaj ára tartósan 110–120 dolláros hordónkénti tartományra állna be, jelentősen lelassulna a gazdasági növekedés földrészünkön. A közel-keleti háború hatása különösen látványosan jelent meg az európai földgázpiacon, február végén a kontinentális gáz ára még körülbelül 382 dollár volt ezer köbméterenként, azonban az Irán elleni katonai műveletek után drasztikus emelkedés következett be.
Március 9-re az ár megközelítette a 820 dollárt, ami hét kereskedési nap alatt mintegy 114%-os emelkedést jelentett.
A drágulás fő oka, hogy a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, a QatarEnergy dróntámadások miatt átmenetileg leállította termelését, ez pedig jelentősen szűkítette a globális kínálatot. Európa és Ázsia egyre nagyobb árversenyt kell vívjon a cseppfolyósított földgázért. Ha a katari export nem indul újra rövid időn belül, vagy ha a szállítások akadályba ütköznek a Hormuzi-szorosnál, az európai gázárak akár az ezerdolláros szintet is meghaladhatják ezer köbméterenként, ami a 2022-es energiaválsághoz hasonló ársokkot idézhet elő.
A konfliktus pénzügyi következményei is gyorsan megjelentek; háború kezdete óta az európai részvényindexek körülbelül 9%-ot estek, miközben az euró mintegy 2%-kal gyengült a dollárral szemben.
Ha a katari export nem indul újra rövid időn belül, vagy ha a szállítások akadályba ütköznek a Hormuzi-szorosnál, az európai gázárak akár az ezerdolláros szintet is meghaladhatják ezer köbméterenként, ami a 2022-es energiaválsághoz hasonló ársokkot idézhet elő. (Fotó: Google)
Az energiapiaci feszültségek a tagállamokban egytől-egyig megjelentek, azonban különbözőségükhöz mérten eltérően. Hollandiában például a magas importfüggőség és az energiarendszer átmeneti jellege miatt különösen nagy a sérülékenység. A holland gázszállító szerint egy több hónapig tartó ellátási zavar hirtelen árrobbanáshoz vezetne, ami súlyosan lecsapódna az ország gazdaságára. Az üzemanyagárak drágulása már most olyan mértékű az északi országban, hogy sok holland autós Belgiumba utazik tankolni, mivel az ottani alacsonyabb adók miatt olcsóbb az üzemanyag.
Hollandiában a benzin literenkénti ára jelenleg körülbelül 2,17 euró, míg a dízelé 2,25 euró, ami az egyik legmagasabb árszint az Európai Unióban.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg Németországban is. A német autóklub, az ADAC adatai szerint az E10 benzin ára 2022 óta először ismét átlépte a literenkénti kéteurós határt, míg a dízel ára elérte a 2,23 eurót. Ráadásul annak ellenére, hogy a napokban a globális olajárak enyhén csökkenni kezdtek, további áremelkedés várható a német ágazati szakértők szerint.
A hatás-ellenhatás elvét alapul véve, ilyenkor a növekvő költségek gyorsan megjelennek a fogyasztói árakban, míg a költségcsökkenések sokkal lassabban.
A német kormány már fontolóra vette a stratégiai olajtartalékok felhasználásának lehetőségét, hogy enyhítse a helyzetet. A politikai viták is a kialakulóban lévő energiaválság köré rendeződtek; Alice Weidel, az AfD társelnöke például az orosz energiaimport újra indítását sürgette, míg Lars Klingbeil alkancellár szerint az olajvállalatok kihasználják a geopolitikai helyzetet és arra hivatkozva emelik szükségtelen magasságig az áraikat. Friedrich Merz kancellár sem túl optimista a növekvő energiaárak miatt, melyek negatív irányba tolhatják a német gazdaságot. Az ország nagyjából három hónapnyi olajtartalékkal rendelkezik, ám ez nem csökkenti a bizonytalanságot a piacokon és az üzleti életben.
Hollandiában a benzin literenkénti ára jelenleg körülbelül 2,17 euró, míg a dízelé 2,25 euró, ami az egyik legmagasabb árszint az Európai Unióban. (Fotó: Unsplash)
Más európai államok is különböző intézkedésekkel reagálnak az energiapiaci turbulenciára. Olaszországban a kormány a pénzügyi rendőrséget bízta meg az üzemanyagárak esetleges manipulációjának kivizsgálásával, miután a benzinkutakon tapasztalt árak a kelleténél gyorsabban emelkedtek. Róma közben szintén olajtartalékjaihoz nyúl, hogy enyhítse a növekvő árak miatti bizonytalanságot, 10 millió hordó olajat szabadít fel tartalékjaiból.
Az Egyesült Királyságban nagy vita alakult ki a sajtó és a kormány közt; a média arról számolt be, hogy a tartalékok mindössze két napra lennének elegendők teljes ellátási leállás esetén, amit a kormány vitatott, de a gáz ára így is hároméves csúcsra emelkedett.
Közép- és Kelet-Európában szintén fokozódik az energiabiztonság körüli aggodalom. Csehországban a kormány tárgyalásokat kezdett az energiacégekkel annak érdekében, hogy a gáztárolókat a szokásosnál korábban töltsék fel, megelőzve a várhatóan intenzív árvesenyt. Az ország tárolói jelenleg elég alacsony szinten vannak – mindössze 17%-on – ezért nem csoda, ha Prága nagyon bízik a meleg tavaszban.
A feltöltés azonban nehézségekbe ütközhet az akadozó LNG ellátás miatt, hiszen az ország gáz behozatalának jelentős része – az orosz kiutasítása után – egy hollandiai terminálon keresztül érkezik.
A régió több állama közvetlen védelmi lépéseket is tett. Szerbia például ideiglenesen megtiltotta az olaj és kőolajtermékek exportját, hogy védje a hazai piacot, továbbá, hogy elkerüljék a szlovéniai példát, ahol a benzinkutakat ellepték a drágább üzemanyagokkal bíró osztrákok. Szlovákia eközben továbbra is bízik az orosz energiaszállítások jövőjében, melyekhez Fico szerint továbbra is ragaszkodni fognak. Amíg azonban Ukrajna nem hajlandó tovább engedni a szlovákok és magyarok számára egyaránt fontos orosz energiahordozót, addig Pozsony alternatív tengeri szállítási útvonalakat kialakításán dolgozik.
Az európai földrész saját kardjába dől lassan bele, hiszen a zöld átmenet realitása még évtizedekre van, azonban a fosszilis energiahordozók iránti függőségünk soha nem látott kitettségeket eredményezett. Egy pragmatikus, európai érdekeket szem előtt tartó vezetés sosem engedte volna ki az orosz energiahordozókat a földrész energiakosarából, legfeljebb jobban megversenyeztetve azokat, csökkentette volna jelenlétét. Brüsszel Európa-ellenes, stratégiailag súlyosan hibás döntése volt, hogy a világ legkockázatosabb térségére bízta energiaellátásának egy jelentős részét, továbbá arra az Egyesült Államokra, akivel évtizedek óta nem volt ennyire feszült a viszony. Mennyivel másképp alakulna most a helyzet, ha meg lenne a lehetőségünk az orosz olaj és gázszállítmányok növelésére.
Azonban a minap Putyin arról beszélt, hogy Moszkva nem várja ki valószínűleg, hogy az EU teljesen leállítsa az orosz importot 2027-ben, hanem hamarabb kilép ebből a parttalan partnerségből.
Ma vannak hangok, akik arról beszélnek, hogy ideiglenesen vissza kell engedni az orosz szénhidrogéneket az európai piacra, csak azt az aprócska tényt nem veszik figyelembe, hogy nem biztos, hogy Európa diktál egyedül ebben a kérdésben. Ráadásul a vezetékinfrastruktúra egy része hosszú ideje nem volt működtetve, nem beszélve a felrobbantott vezetékekről. Azt se felejtsük el, hogy az ukránok is saját megmentőiket – az EU-t – tartják jelenleg sakkban a Barátság kőolajvezeték önkényes leállításával és a Török Áramlat bombázásával.
Összességében a jelenlegi helyzetet így foglalhatnánk össze; orosz gáz kirakva, a közel-keleti elvéve, a megmaradó amerikaiért pedig indulhat a verseny az ázsiaiakkal. Hajrá!
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Erbszt Adrienn
