Az ország példája világosan mutatja, hogy a technológiai alapú energiafüggetlenség képes tartósan alacsony rezsiszinteket biztosítani – írja az Euronews.
Az iráni háború kirobbanása és a Hormuzi-szoros részleges lezárása egyik napról a másikra globális energiaválságot idézett elő. A földgáz világpiaci ára 55 százalékkal ugrott meg a konfliktus kezdetét követő 24 órában, ami Európa-szerte azonnali pánikot és a rezsiköltségek elszállásától való félelmet szülte. Spanyolország azonban ebben a kaotikus helyzetben is stabil maradt, köszönhetően az elmúlt évek tudatos energetikai stratégiájának.
Madrid 2019 óta megduplázta szél- és napenergia-kapacitását, több mint 40 GW új forrást kapcsolva a hálózatra.
Ez a növekedés uniós szinten is párját ritkítja, hiszen eddig csak a kétszer akkora villamosenergia-piaccal rendelkező Németország volt képes hasonló volumenre. Ennek eredményeként a spanyol áramárakat ma már 75 százalékkal kevésbé befolyásolják a fosszilis tüzelőanyagok, mint a 2010-es évek végén.
A fordulat gazdasági hatásai látványosak. Az Ember energiakutató intézet adatai szerint Spanyolország 2020 és 2024 között minden más uniós országnál nagyobb mértékben faragta le importszámláját.
A friss megújuló kapacitások összesen 26 milliárd köbméternyi gázbehozatalt váltottak ki, ami mintegy 13,5 milliárd eurós megtakarítást jelentett a nemzetgazdaságnak.
Különösen beszédes adat, hogy 2025 augusztusában Spanyolország egyáltalán nem használt széntüzelésű erőműveket az áramtermeléshez, holott alig egy évtizeddel korábban még a szén adta a mix negyedét. Míg 2019-ben az országban mérték az egyik legmagasabb áramárat Európában, 2026 tavaszára Spanyolország lett a kontinens legolcsóbb energiapiaca.
A szakértők szerint a megújulók legnagyobb előnye a kiszámíthatóság. Gerard Reid energiafinanszírozási szakértő rámutat:
míg a gázt és az olajat naponta kell megvásárolni a tőzsdén, kitéve a gazdaságot a háborús sokkoknak, addig a technológiai eszközöket (napelemek, turbinák) elég egyszer, 25 évre beszerezni.
Bár a spanyol hálózatnak még jelentős fejlődésre van szüksége az energiatárolás terén, a jelenlegi 120 MW-os akkumulátorkapacitás csak a 13. helyre elég Európában, az irány egyértelmű. A decentralizált megoldások, mint a hőszivattyúk és a háztartási napelemek, nemcsak a rendszerszintű függőséget csökkentik, hanem a lakosság számára is közvetlen védelmet nyújtanak a geopolitikai viharok ellen. Ahogy a szakértők fogalmaznak:
minden egyes telepített hőszivattyú vagy napelem kevesebb importált gázmolekulát és nagyobb biztonságot jelent.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma