Egy egykori szénbányászati térségben, Németország keleti részén látványos fordulat zajlik: a fosszilis energiára épülő múlt helyét egyre inkább a tisztaenergia-projektek veszik át. Brandenburg tartomány Schipkau nevű kisvárosában most egy olyan fejlesztés készül, amely világszinten is különlegesnek számít. Ha minden a tervek szerint halad, itt épül meg a világ legmagasabb szélturbinája – írja az Euronews.
A projekt időzítése különösen fontos most, amikor az iráni háború miatt emelkedő energiaárak ismét ráirányítják a figyelmet Európa energiafüggőségére. Carsten Schneider német szövetségi környezetvédelmi miniszter szerint a beruházás hozzájárulhat ahhoz, hogy Németország és Európa kevésbé függjön a világ más régióiból érkező olajtól és gáztól.
A tervek szerint a szélturbina 360 méter magas lesz, vagyis nagyjából egy 100 emeletes épületnek felel majd meg.
Ezzel Németország második legmagasabb építménye lehet a 368 méteres berlini tévétorony után.
Az ilyen rendkívüli magasságnak komoly előnye van: 300 méter fölött a szél általában erősebb és egyenletesebb, vagyis a turbina több energiát tud termelni, mint az alacsonyabb, hagyományos megoldások.
A kivitelezés azonban technológiai szempontból sem hétköznapi.
Egy ilyen karcsú, szabadon álló szerkezetet hagyományos darukkal nem lehetne ilyen magasságig felépíteni, ezért a projektben egy szabadalmaztatott teleszkópos szerkezetet alkalmaznak. A turbina először 150 méter magasra épül meg, majd ezt az eszközt használják arra, hogy a szerkezetet 300 méterig emeljék.
A nagyobb magasságban erősebben és egyenletesebben fújó szelek miatt az új generációs szélturbinák akár a hagyományos megoldásoknál is jóval több energiát termelhetnek. (Fotó: SPRIND)
Az építkezés nem indult zökkenőmentesen. 2025 végén problémák merültek fel az acélelemekkel, ezért a munkát egy időre le kellett állítani. A kivitelezés azonban azóta ismét a tervek szerint halad.
Jochen Großmann, a beruházást végző GICON vezérigazgatója és alapítója szerint ebben a világszinten is egyedülálló projektben a biztonság és a minőség minden más szempontot megelőz.
Ha nem jön közbe újabb akadály, a szélturbinát 2026 vége felé kapcsolhatják rá a villamosenergia-hálózatra.
A GICON várakozásai szerint a létesítmény évente 30-33 gigawattóra villamos energiát termelhet majd, miközben az áramtermelés költsége kilowattóránként öt eurocent alatt maradhat. Ez 220 százalékkal haladja meg a közelben működő hagyományos szélturbinák teljesítményét.
A számítások alapján a turbina körülbelül 7500 négyszemélyes háztartás éves villamosenergia-igényét fedezheti.
Egy egykori szénbányászati térségben, Németország keleti részén látványos fordulat zajlik. (Fotó: SPRIND)
A magaslati szélturbinák nem csak a szelesebb országokban lehetnek érdekesek.
A GICON szerint minél magasabbra kerül egy turbina, annál erősebb és kiszámíthatóbb szelet érhet el.
A vállalat, amely saját közlése szerint 2010 óta dolgozik a technológián, ezt tudományosan is igazolni akarta.
A Szövetségi Ugróinnovációs Ügynökséghez kapcsolódó beventum GmbH megbízásából egy szélmérő árbocot is felállítottak a közeli Klettwitzben. A mérések azt mutatták, hogy 300 méteres magasságban a szél valóban erősebben és egyenletesebben fúj, mint a hagyományos szélturbinák működési magasságában.
Ez azért lehet különösen fontos, mert Európa számos térségében – Kelet-Lengyelországtól egészen az Ibériai-félszigetig – a felszín közelében túl gyenge a szél ahhoz, hogy a hagyományos turbinák igazán hatékonyan működjenek.
A magas széltornyok ezekben a régiókban is új lehetőséget jelenthetnek.
A SPRIND szerint Európának erős pozícióra van szüksége a szélturbina-gyártásban ahhoz, hogy hosszú távon biztosítani tudja saját energiatermelését.
Schipkau Lausitz térségében található, amelyet évtizedeken át a szénipar határozott meg, mára azonban látványos átalakuláson megy keresztül. A helyi hatóságok már kifejezetten ösztönzik a tiszta energiás beruházásokat, területet, infrastruktúrát és politikai támogatást is biztosítva hozzájuk.
A hosszú távú tervek szerint a helyszínt hibrid erőművé fejlesztenék tovább, ahol két szinten működne szélenergia-termelés, a földfelszínen pedig egy napelempark is helyet kapna.
A cél az, hogy ez a háromféle hasznosítás együtt akár ötször annyi energiát termeljen, mint egy kizárólag napenergiára épülő rendszer. A különböző technológiák kombinációja azt is lehetővé teheti, hogy a helyszín egész évben termeljen villamos energiát.
Brandenburg tartomány Schipkau nevű kisvárosában most egy olyan fejlesztés készül, amely világszinten is különlegesnek számít. (Fotó: SPRIND)
A projekt egy szélesebb európai problémára is rávilágít: a megújulóenergia-termelés gyors terjedésével sok helyen már nem tud lépést tartani az elöregedett villamosenergia-hálózat.
Németországban ez különösen élesen jelentkezik. Ha az északkeleti, szeles régiókban több áram termelődik, mint amennyit a hálózat el tud szállítani a nagy fogyasztású déli térségekbe, akkor a szélturbinákat vissza kell fogni vagy le kell állítani.
Ilyenkor a kieső energiát fosszilis gáz és más szennyező források pótolják, ami egyszerre növeli az árakat és a kibocsátást.
A Tagesspiegel elemzése szerint csak 2023-ban mintegy 9,3 terawattóra szélenergia veszett el emiatt. A hálózati torlódások kezelésének költsége közel 3 milliárd euróra rúgott, amelyet végső soron a fogyasztók fizetnek meg a villanyszámlákban megjelenő hálózati díjakon keresztül.
A GICON és a SPRIND szerint a magaslati széltornyok hosszabb távon enyhíthetik ezt a problémát is. Mivel ezek a rendszerek ott is gazdaságosan működhetnek, ahol a felszíni szelek gyengék, a szélenergia-termelés földrajzilag jobban eloszthatóvá válhat, vagyis decentralizáltabban lehetne bővíteni a kapacitásokat.
A Német Szélenergia Szövetség adatai szerint 2025 végén Európában összesen mintegy 304 gigawatt szárazföldi és tengeri szélenergia-kapacitás működött. Ebből Németország 77,7 gigawattal az első helyen állt, megelőzve az Egyesült Királyságot és Spanyolországot, amelyek 31,6, illetve 31,2 gigawattos kapacitással rendelkeztek.
A 2025-ben újonnan telepített 5735 megawattnyi kapacitással Németország több szélenergiát állított rendszerbe, mint bármely más európai ország.
A német kormány eközben további gyorsítást tervez. Carsten Schneider március végén mutatta be a Bundestagban a 2026-os Klímavédelmi Programot, amely 67 intézkedést tartalmaz, és célja, hogy 2030-ig további 25 millió tonnával csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást.
A következő pályázatokban 2000-rel több szélturbinára írhatnak ki lehetőséget, mint korábban tervezték, emellett pedig 12 gigawattnyi új szélenergia-kapacitást is tenderre bocsátanak, amelyet 2030-ig kell hálózatra kapcsolni.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
