Az Ember legfrissebb elemzése szerint ez a fordulat már nem csupán zöld törekvés, hanem egy olyan korszakalkotó váltás, amely az importfüggőség felszámolásával alapjaiban írja újra a globális gazdaság játékszabályait. – írja az Euronews.
Az energiaválság újabb hullámai ismét rávilágítottak az európai energetikai rendszer sérülékenységére. Bár az ellátásbiztonság érdekében egyes tagállamok, például Olaszország, kénytelenek voltak elhalasztani széntüzelésű erőműveik végleges leállítását, a kontinens egésze a megújulóknak köszönheti a relatív stabilitást. Spanyolország esete tankönyvbe illő: a 2019 óta megduplázott szél- és napenergia-kapacitásnak köszönhetően a madridi kormány hatékonyan tudta tompítani az importfüggőségből eredő árrobbanást. A SolarPower Europe friss elemzése számszerűsíti is ezt az előnyt.
A jelentés szerint a napenergia intenzív hasznosítása március eleje óta naponta több mint 100 millió eurót takarított meg az európai gazdaság számára.
Ez a kumulált, több mint 3 milliárd eurós tétel közvetlenül csökkentette a kontinens függőségét a drága és bizonytalan forrásból származó fosszilis tüzelőanyagoktól.
A múltban a feltörekvő gazdaságok számára a tiszta energia elérhetetlen luxusnak tűnt a magas induló tőkebefektetések miatt. A fejlődő világ így gyakran kényszerült a centralizált, fosszilis alapú fejlesztési modellre. Ez azonban csapdának bizonyult. A hatalmas, központosított erőművek és a hozzájuk tartozó hálózatok kiépítése lassú, tőkeigényes és rugalmatlan folyamat, amely gyakran adósságspirálba és megbízhatatlan ellátáshoz vezette ezeket az államokat.
Jelenleg is több mint 700 millió ember él áram nélkül, elsősorban a tőkeszegény, sebezhető országokban.
Az Ember jelentése szerint azonban korszakalkotó fordulathoz érkeztünk. A technológiai fejlődés és a méretgazdaságosság hatására a napenergia telepítési költségei töredékére estek. Míg egy évtizede egy napelemes rendszer ötször annyi induló tőkét igényelt, mint egy gáz- vagy szénerőmű, ma már ez a tiszta technológia az olcsóbb belépési pont.
A 74 országot tömörítő Klíma-sebezhető Fórum (CVF) tagjai ma már a technológiai váltás motorjai. Ők adják a világ népességének egyötödét, azonban a globális GDP alig öt százalékát. Az adatok meglepő trendet mutatnak, hiszen a távoli közösségek számára ma már kifizetődőbb egy lokális, napelemes-akkumulátoros szigetüzemű rendszer telepítése, mint a központi hálózat tíz-húsz kilométeres bővítése. Ezt az ugrást a technológiai áresés is támogatja:
az elektromos végfelhasználói technológiák, a hőszivattyúktól az e-robogókig, 30–95 százalékkal lettek olcsóbbak az elmúlt tíz évben.
Ennek a folyamatnak köszönhetően a CVF-nemzetek fele – a villamosenergia-kereslet alapján mérve – a napenergia elterjedtségében mára megelőzte az Egyesült Államokat. A fosszilis tüzelőanyagokra épülő, importfüggő modell helyét így végleg átveszik a skálázható és egyre olcsóbb tiszta technológiák. Daan Walter, az Ember Futures igazgatója szerint a jelenlegi energiaválság ismét rávilágított a fosszilis fejlesztési út törékenységére. A szakember az új irányvonal kapcsán így fogalmaz:
„A különbség ma az, hogy létezik egy hiteles alternatív fejlődési út: az elektrotech ma már olcsóbb, széles körben elérhető, könnyen skálázható, és az energiafüggetlenség, valamint a bőség kilátásait kínálja a növekedés ösztönzésére.”
Kiemlet kép: Pixabay
Devenyi Dalma
