Az Ember energetikai agytröszt új riportja szerint 20 uniós országban olyan tisztaenergia-projektek kerülhetnek „zsákutcába”, amelyek több millió háztartás ellátását biztosítanák – közli az Euronews.
A riport szerint a legsúlyosabb korlátok Ausztriában, Bulgáriában, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában jelentkeznek.
Fontos azonban megjegyezni, hogy több nagy villamosenergia-rendszer – például Németország és Olaszország – nem tesz közzé hálózati kapacitásadatokat, így a probléma valójában még nagyobb lehet, mint amit az elemzők jelenleg látnak. A jelentés szerint a hálózati akadályok egyaránt érintik a nagyléptékű megújuló projekteket és a lakossági telepítéseket.
A 17 adatközlő országban a 2030-ig tervezett új szélerőművi és nagyméretű napelemes kapacitások több mint kétharmada jelenleg veszélyben van.
Az elégtelen hálózati kapacitás akár 16 GW-nyi tetőre szerelt napelem telepítését is késleltetheti, ami több mint 1,5 millió európai háztartást érinthet.
A vizsgálat szerint minden második hálózatüzemeltető „elégtelen hálózati kapacitással” rendelkezik az új szélerőművek és napelemes projektek – beleértve a háztetőre szerelt rendszereket – csatlakoztatásához.
A szakértők szerint a megújulók gyors terjedését akadályozó tényezők kezelése sürgető feladat, különösen az iráni háború fényében, amely jelentősen megemelte az olaj- és gázárakat.

A 17 adatközlő országban a 2030-ig tervezett új szélerőművi és nagyméretű napelemes kapacitások több mint kétharmada jelenleg veszélyben van. (Fotó: Unsplash)
Az európai energiahálózatokba irányuló beruházások az elmúlt öt évben közel 50 százalékkal, évi 70 milliárd euróra nőttek. A szakértők szerint azonban ez még mindig nem elegendő a szűk keresztmetszetek felszámolásához.
Az Aurora Energy Research 2025-ös jelentése szerint a hálózati torlódások kezelési költségei 2024-ben megközelítették a 9 milliárd eurót, miközben 72 TWh – döntően megújuló – energiát kellett visszafogni a hálózati korlátok miatt.
Európa energiahálózata eredetileg szén-, majd később gázerőművekre épült, amelyek jellemzően központi helyeken működnek. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások – például a szél- és napenergia – gyakran távoli területeken találhatók, ezért ma már hatékonyabb megoldásokra van szükség az így termelt energia eljuttatására a fogyasztókhoz.
A jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy több európai ország több megújuló energiát termel, mint amennyit a hálózat kezelni tud. Emiatt gyakran fizetni kell a szélturbinák leállításáért, miközben ismét szennyező fosszilis erőműveket kapcsolnak be.
Az Egyesült Királyság kísérleti programot indított a probléma kezelésére: szeles napokon kedvezményes vagy akár ingyenes áramot biztosítanak a háztartásoknak, ahelyett, hogy leállítanák a turbinákat.
A kezdeményezést az is indokolja, hogy Nagy-Britannia tavaly mintegy 1,47 milliárd fontot (kb. 1,67 milliárd eurót) költött arra, hogy leállítsa a turbinákat, miközben gázerőműveket indított el.
Greg Jackson, az Octopus Energy vezérigazgatója szerint a programot állandóvá kellene tenni, hogy a fogyasztók bátrabban fektessenek be villamosítási megoldásokba.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita