Fenntarthatóság

Nem bírja a tempót Európa enregiahálózata – melyik országoknak a legnehezebb a zöld átállás?

S.Rita | 2026.04.16. 05:35

Az európai energiahálózat fejlesztése kulcskérdéssé vált: az elavult infrastruktúra miatt kialakuló szűk keresztmetszetek már több mint 120 GW megújuló kapacitást veszélyeztetnek.

 

Az Ember energetikai agytröszt új riportja szerint 20 uniós országban olyan tisztaenergia-projektek kerülhetnek „zsákutcába”, amelyek több millió háztartás ellátását biztosítanák – közli az Euronews.

„Az emelkedő áramárak mellett az energiahálózatok kulcsszerepet játszanak abban a versenyben, amely a megújulók telepítésével a fosszilis energiaimport kiváltását és a háztartások védelmét célozza a volatilis árakkal szemben” – mondta Elisabeth Cremona, az Ember energetikai elemzője.

 

Mely európai országokat érinti leginkább a probléma?

A riport szerint a legsúlyosabb korlátok Ausztriában, Bulgáriában, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában jelentkeznek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy több nagy villamosenergia-rendszer – például Németország és Olaszország – nem tesz közzé hálózati kapacitásadatokat, így a probléma valójában még nagyobb lehet, mint amit az elemzők jelenleg látnak. A jelentés szerint a hálózati akadályok egyaránt érintik a nagyléptékű megújuló projekteket és a lakossági telepítéseket.

A 17 adatközlő országban a 2030-ig tervezett új szélerőművi és nagyméretű napelemes kapacitások több mint kétharmada jelenleg veszélyben van.

Az elégtelen hálózati kapacitás akár 16 GW-nyi tetőre szerelt napelem telepítését is késleltetheti, ami több mint 1,5 millió európai háztartást érinthet.

A vizsgálat szerint minden második hálózatüzemeltető „elégtelen hálózati kapacitással” rendelkezik az új szélerőművek és napelemes projektek – beleértve a háztetőre szerelt rendszereket – csatlakoztatásához.

A szakértők szerint a megújulók gyors terjedését akadályozó tényezők kezelése sürgető feladat, különösen az iráni háború fényében, amely jelentősen megemelte az olaj- és gázárakat.

„A 2022-es energiaválság után megugrott a tetőre szerelt napelemekbe történő beruházás, mivel a háztartások így próbálták kivédeni az ingadozó energiaárakat. Ahogy az országok ismét felismerik a fosszilis energiaimport hazai megújulókkal való kiváltásának sürgősségét, nem engedhetjük meg, hogy a hálózatok akadályt jelentsenek.” – mondta Cremona.
 

A 17 adatközlő országban a 2030-ig tervezett új szélerőművi és nagyméretű napelemes kapacitások több mint kétharmada jelenleg veszélyben van. (Fotó: Unsplash)

 

Miért „elégtelen” Európa energiahálózata?

Az európai energiahálózatokba irányuló beruházások az elmúlt öt évben közel 50 százalékkal, évi 70 milliárd euróra nőttek. A szakértők szerint azonban ez még mindig nem elegendő a szűk keresztmetszetek felszámolásához.

Az Aurora Energy Research 2025-ös jelentése szerint a hálózati torlódások kezelési költségei 2024-ben megközelítették a 9 milliárd eurót, miközben 72 TWh – döntően megújuló – energiát kellett visszafogni a hálózati korlátok miatt.

Európa energiahálózata eredetileg szén-, majd később gázerőművekre épült, amelyek jellemzően központi helyeken működnek. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások – például a szél- és napenergia – gyakran távoli területeken találhatók, ezért ma már hatékonyabb megoldásokra van szükség az így termelt energia eljuttatására a fogyasztókhoz.

 

Megoldást jelenthetnek az alacsonyabb energiaárak?

A jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy több európai ország több megújuló energiát termel, mint amennyit a hálózat kezelni tud. Emiatt gyakran fizetni kell a szélturbinák leállításáért, miközben ismét szennyező fosszilis erőműveket kapcsolnak be.

Az Egyesült Királyság kísérleti programot indított a probléma kezelésére: szeles napokon kedvezményes vagy akár ingyenes áramot biztosítanak a háztartásoknak, ahelyett, hogy leállítanák a turbinákat.

A kezdeményezést az is indokolja, hogy Nagy-Britannia tavaly mintegy 1,47 milliárd fontot (kb. 1,67 milliárd eurót) költött arra, hogy leállítsa a turbinákat, miközben gázerőműveket indított el.

Greg Jackson, az Octopus Energy vezérigazgatója szerint a programot állandóvá kellene tenni, hogy a fogyasztók bátrabban fektessenek be villamosítási megoldásokba.

„Tartós változások esetén az emberek bátrabban vásárolnának elektromos autót, hőszivattyút vagy akkumulátoros rendszereket, hogy akkor használják az energiát, amikor az olcsó. Ez sokkal hatékonyabban alakítaná át a keresletet, mint bármilyen rövid távú kísérlet.” – mondta Jackson.

 

Kiemelt kép forrása: Unsplash

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2026 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.