A 400 méter mélyen fekvő, egymilliárd eurós létesítmény több mint százezer évre garantálja a sugárzó anyagok biztonságos elzárását a bioszférától – írja az Euronews.
Az Onkalo (finnül „barlang”) az Olkiluoto-sziget sűrű erdőségei alatt kapott helyet, közel az ország öt atomreaktora közül háromhoz. A helyszínválasztás hátterében a terület rendkívül stabil, alacsony földrengéskockázatú alapkőzete áll.
A technológiai folyamat során a radioaktív rudakat pilóta nélküli gépekkel speciális rézkannákba zárják, majd ezeket a tartályokat több mint 400 méteres mélységben helyezik el az alagutakban. A biztonságot tovább fokozza, hogy a járatokat vízelnyelő bentonit agyaggal töltik ki, amely pufferként szolgál az évezredek során.
A létesítmény teljes kapacitása 6500 tonna kiégett fűtőelem.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai szerint globálisan már közel 400 000 tonna ilyen hulladék halmozódott fel, amelynek kétharmada jelenleg is ideiglenes tárolókban vár a sorsára.
Bár a szakma jelentős része üdvözli a beruházást, a kritikus hangok a bizonytalanságokra figyelmeztetnek. Edwin Lyman, a Union of Concerned Scientists biztonsági igazgatója szerint bár nincs tökéletes megoldás, a mélygeológiai tárolás a „legkevésbé rossz” opció, mivel a felszíni tárolók sokkal sebezhetőbbek például a szabotázsakciókkal szemben.
A legnagyobb kihívást az időtáv jelenti: a hulladék több százezer évig marad veszélyes.
A nukleáris szemiotika szakértői jelenleg is olyan jelzésrendszereken dolgoznak, amelyek 10 000 év múlva is érthető módon figyelmeztetik az utókort a veszélyre. A környezetvédő szervezetek is elismerik a finn erőfeszítéseket. Juha Aromaa, a Greenpeace Finland munkatársa megjegyezte:
a csernobili és fukushimai katasztrófák után Finnország az első, amely valódi megoldást kínál a hulladékproblémára.
Finnországban egy 1994-es törvény mondja ki, hogy az országban keletkező nukleáris hulladékot az országhatárokon belül kell véglegesen elhelyezni. Sari Multala környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy bár korábban exportálták a hulladék egy részét, a finnek végül saját maguk akartak gondoskodni a környezeti örökségükről. A miniszter ugyanakkor hozzátette:
a jövőben nem zárható ki, hogy korlátozott mennyiségben más országoktól is befogadjanak nukleáris hulladékot.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma