Kapitány István, az új magyar kormány gazdasági és energetikai minisztere bejelentette, hogy az energetikai célú uniós forrásokból rendelkezésre álló mintegy 500 milliárd forint jelentős részét az áramhálózatok korszerűsítésére és az okosmérők további elterjesztésére kívánják fordítani, amelyeket a villamosenergia-termelés szerkezetének átalakulása, különösen a napelemes kapacitások gyors bővülése is indokolttá tesz. A kormányzat közel egymillió új okosmérő telepítését tűzte ki céljául, elsősorban a nagyobb fogyasztású vagy ezt igénylő háztartások számára. A program megvalósításától a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növekedését és a megújuló energiaforrások – különösen a napelemek – hatékonyabb integrációját várják a döntéshozók.

Gyorsuló digitalizáció az energetikában is

A miniszter bejelentése ugyanakkor nem egy teljesen új korszak kezdetét jelenti, hiszen az intelligens fogyasztásmérők telepítése már évek óta zajlik a hazai elosztóhálózatokon. Az E.ON szolgáltatási területén 2024 közepére már mintegy 450 ezer okosmérő üzemelt, ami az országos állomány több mint kétharmadát jelentette. Ugyanakkor a másik két elosztó (MVM Émász/MVM Démász, illetve OPUS TITÁSZ) is folyamatosan növeli ezen eszközei számát. Az okosmérők eddig elsősorban a nagyobb fogyasztású felhasználóknál, a háztartási méretű kiserőművekkel rendelkező ügyfeleknél, valamint egyes vállalati fogyasztóknál terjedtek el, vagyis a most meghirdetett program valójában egy már megkezdett digitalizációs folyamat felgyorsításának tekinthető inkább.

Az okosmérőket gyakran a hagyományos fogyasztásmérők korszerűbb változataként tartják számon, valójában azonban jóval többről van szó: az intelligens mérési infrastruktúra a digitalizálódó villamosenergia-rendszer egyik alapvető építőeleme.

Míg a hagyományos mérők jellemzően csak az összesített fogyasztást rögzítik, az okosmérők közel valós időben szolgáltatnak adatokat a hálózatüzemeltetők és a fogyasztók számára egyaránt. Ez lehetővé teszi az időalapú vagy dinamikus tarifák alkalmazását, a hálózati terhelések pontosabb követését és szabályozását, valamint a decentralizált energiatermelő és -tároló eszközök – például a háztartási napelemek, akkumulátorok vagy az elektromos járművek – integrálását.

Az okosmérő egy olyan adatvezérelt energiarendszer alapját teremti meg, amelyben a termelés, a fogyasztás és a hálózatüzemeltetés korábban nem látott mértékben hangolható össze.

A kormányzat közel egymillió új okosmérő telepítését tűzte ki céljául, elsősorban a nagyobb fogyasztású vagy ezt igénylő háztartások számára. (Fotó: E.ON)

Az európai tapasztalatok vegyes mérlege

Az okosmérők telepítése nem számít nemzetközi szinten újdonságnak, meglehetősen sok tapasztalattal rendelkeznek Európa szerte, amiből le lehet vonni a megfelelő tanulságokat a magyar szakembereknek.

Európa éllovasai közé tartozik Olaszország, Svédország, Finnország és Spanyolország, ahol a háztartások döntő többségénél már évekkel ezelőtt megtörtént az okosmérők telepítése.

Olaszország különösen érdekes példa, mert a déli állam már a 2000-es évek elején megkezdte a tömeges telepítést, a második generációs mérők bevezetése pedig jelenleg is zajlik, ami azt mutatja, hogy az okosmérés az országban ma már alapinfrastruktúrának számít, nem pedig kísérleti technológiának. A nemzetközi tapasztalatok alapján a legfontosabb eredmény nem a fogyasztás mérséklődése, hanem a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növekedése volt. Az okosmérők lehetővé tették számos államban az időalapú árazást és a keresletoldali szabályozást, vagyis azt, hogy a fogyasztók egy része a magas hálózati terhelésű időszakokból olcsóbb időszakokra helyezze át fogyasztását.

Az IEA szerint ez a rugalmasság egyre fontosabbá válik a nap- és szélenergia térnyerésével, mert csökkentheti a hálózatfejlesztési igényt és javíthatja az ellátásbiztonságot.

Az okosmérők bevezetésétől nem várható automatikus fogyasztás- vagy költségcsökkenés, a technológia legfontosabb hozadéka inkább az, hogy láthatóvá teszi a fogyasztási mintázatokat, ami megfelelő tarifarendszer és fogyasztói ösztönzők mellett hatékonyabb energiafelhasználást és kedvezőbb költségszerkezetet eredményezhet.

A megtakarítás tehát nem magából a mérőből, hanem az általa lehetővé tett piaci és fogyasztói alkalmazkodásból származik. Ez fontos tanulság lehet Magyarország számára is.

Árazási fordulat előtt a magyar villamosenergia-piac?

Magyarországon a lakossági dinamikus villamosenergia-árazás ugyan még nem szerepel a bejelentett intézkedések között, az okosmérők elterjedése azonban kétségtelenül megteremti annak műszaki alapjait.

Az intelligens mérési infrastruktúra ugyanis nem csupán a hálózatüzemeltetés hatékonyságát javítja, hanem megteremti a fogyasztás időpontjához kötött elszámolás és árazás technikai feltételeit is.

Az okosmérővel rendelkező hazai fogyasztók esetében már megjelent az idősoros (15 perces) adatszolgáltatás és elszámolás lehetősége, amely hosszabb távon alapot teremthet a dinamikus vagy időalapú tarifarendszerek alkalmazásához. Egy ilyen modellben az áram ára jobban követheti a rendszer aktuális állapotát: a magas napenergia-termeléssel jellemezhető időszakokban alacsonyabb, a csúcsterhelésű esti órákban pedig magasabb árszintek alakulhatnak ki. A cél itt nem elsősorban a tarifarendszer átalakítása, hanem a fogyasztás és a termelés jobb összehangolása. Ebből a szempontból a jelenlegi beruházások nem csupán hálózatfejlesztési, hanem részben piacfejlesztési lépésként is értelmezhetők akár.

A magyar villamosenergia-felhasználás jellegzetes napi profilt mutat: a fogyasztás napközben mérsékelten magas, a legmarkánsabb csúcs jellemzően a kora esti órákban, nagyjából 18 és 21 óra között alakul ki, míg a legalacsonyabb áramfelhasználás általában az éjszakai órákban jelentkezik, nagyjából hajnali 2 és 5 óra között.

A koraesti időszakban a lakossági fogyasztás jelentősen megugrik, ilyenkor a háztartások tömegesen kapcsolják be a főzéshez, világításhoz, fűtéshez vagy hűtéshez, szórakozáshoz kapcsolódó elektromos berendezéseket. A nyári időszakban a csúcsot jelentősen befolyásolja a klimatizáció, míg télen a fűtési rásegítés és a világítási igény növeli a terhelést. Ha ismert, hogy a villamosenergia-felhasználás az éjszakai órákban, jellemzően a hajnali időszakban a legalacsonyabb, és ehhez időalapú vagy kedvezőbb árazás is társul, akkor a programozható vagy késleltethető működésű háztartási eszközök – például mosógépek, mosogatógépek vagy elektromos járművek töltése – tudatosan erre az időszakra ütemezhetők, csökkentve ezzel a költségeket és a hálózati csúcsidőszaki terhelést.

Az intelligens mérési infrastruktúra nem csupán a hálózatüzemeltetés hatékonyságát javítja, hanem megteremti a fogyasztás időpontjához kötött elszámolás és árazás technikai feltételeit is. (Fotó: E.ON)

Az okosmérés adatvédelmi kihívásai

A magyar tömeges telepítéseket megelőzően azonban érdemes levonni a tanulságokat is nemzetközi szinten. Talán a legnagyobb megosztottságot Nagy-Britanniában okozta az okosmérők rendszere. A projekt jelentős csúszásokkal, költségtúllépésekkel és műszaki problémákkal indult. Több millió mérő átmenetileg elveszítette intelligens funkcióit, egyes háztartásoknál továbbra is manuális leolvasásra volt szükség, ami igencsak rontotta a társadalmi elfogadottságot. A brit parlamenti és fogyasztóvédelmi értékelések szerint nem a technológia bizonyult hibásnak, hanem a végrehajtás és a lakossági kommunikáció.

Az okosmérők adatvédelmi szempontból is komoly megfontolást és előkészítést igényelnek. Hiszen a negyedórás vagy órás bontású fogyasztási adatokból viszonylag pontos képet lehet alkotni egy háztartás életviteléről.

Emiatt az európai projektekben kiemelt szerepet kapott az adatkezelés, a titkosítás és annak szabályozása, hogy ki férhet hozzá az adatokhoz. Az adatvédelem ma már az okosmérési programok egyik központi társadalmi kérdése.

A hazai villamosenergia-rendszer átalakulása egyre inkább a termelési és fogyasztási profilok időbeli eltérésének kezeléséről szól, amelyben a növekvő napelemes kapacitások miatt egyre gyakoribbak a napközbeni termelési többletek, míg az esti órákban tartósan magas – csak exporttal kielégíthető – kereslet jelentkezik. Ebben a környezetben az okosmérők szerepe túlmutat a puszta fogyasztásmérésen: olyan adatinfrastruktúrát biztosítanak, amely lehetővé teszi a keresletoldali alkalmazkodást, a fogyasztás időzítését és közvetve a rendszerterhelés kiegyenlítését. Bár önmagukban nem oldják meg a hálózati rugalmasság kihívásait, a decentralizált termelés és a változó fogyasztói magatartás összekapcsolásával a jövő villamosenergia-rendszerének egyik alapvető koordinációs eszközévé válhatnak.

Kiemelt kép forrása: E.ON