Európa több országát is súlyos hőhullám érte el, amely komoly fennakadásokat és haláleseteket is okozott. Az előrejelzések szerint a forróság kelet felé halad, így Közép-Európa nagy része is érintett lehet. Ebben a helyzetben egyre fontosabb kérdés, hogyan lehet hűteni az otthonokat úgy, hogy közben ne növekedjen tovább jelentősen a környezetterhelés – írja az Euronews.
Az Ember energiaügyi elemzőintézet friss elemzése szerint egy átlagos brit háztartás tetőre telepített napelemes rendszere a hőhullám idején naponta annyi áramot termelt, amennyi öt órán át képes működtetni egy légkondicionálót.
Ez jól mutatja, hogy a napenergia és a légkondicionálás bizonyos szempontból jól kiegészítheti egymást, hiszen a legnagyobb hűtési igény jellemzően éppen a napsütéses, meleg időszakokban jelentkezik.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a helyiséghűtés – amelybe főként a légkondicionálás, de a ventilátorok használata is beletartozik – 2022-ben a világ villamosenergia-felhasználásának körülbelül hét százalékát tette ki. Mivel ennek az áramnak egy része fosszilis forrásból származik, a légkondicionálás jelentős szén-dioxid-kibocsátással járhat.
A helyiséghűtéshez kapcsolódó áramfelhasználás 2022-ben körülbelül egymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást okozott.
A probléma azért is egyre sürgetőbb, mert szakértők szerint a légkondicionáló berendezések száma a következő évtizedekben akár megháromszorozódhat. Az Európai Unióban 2050-re több mint 275 millió készülék működhet.
A légkondicionálás ugyanakkor egészségügyi szempontból is fontos: hőhullámok idején bizonyítottan csökkentheti a hőség miatti halálozást.
A nagyobb használat azonban nagyobb energiaigényt és kibocsátást is jelenthet.
A légkondicionálók környezeti hatása nemcsak az energiafogyasztásból ered. A készülékek hűtőközegeket használnak, amelyek közül több erős üvegházhatású gáz. Az EU és az Egyesült Királyság ezért fokozatosan kivezeti a fluorozott gázokat, és kevésbé káros természetes hűtőközegek használatát ösztönzi.
A légkondicionálás emellett a városi hősziget-hatást is erősítheti, hiszen a beltérből elvont hőt a kültérbe vezeti.
Ez különösen a sűrűn beépített városokban jelent gondot, ahol a beton és az aszfalt eleve megtartja a meleget.
A megoldást a tisztább áramtermelés, a hatékonyabb berendezések és az igazságos hozzáférés jelentheti.
A napenergia ebben fontos szerepet kaphat, de önmagában nem oldja meg a légkondicionálás teljes környezeti problémáját.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
