Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tovább nőtt a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya az Európai Unióban – írja az Euronews.
2026 első negyedévében a megújulók az EU teljes villamosenergia-termelésének 45,5 százalékát adták. Ez jelentős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest: 2025 azonos időszakában még 42,7 százalékos volt az arányuk.
A megújulóenergia-alapú áramtermelésen belül a szélenergia állt az első helyen, 44,9 százalékos részesedéssel. Ezt követte a vízenergia 28 százalékkal, majd a napenergia 17,3 százalékkal. A fennmaradó mennyiséget éghető megújuló tüzelőanyagokból – például biomasszából – állították elő, amelyek 9,4 százalékot képviseltek, míg a geotermikus és egyéb energiaforrások együttes részesedése 0,4 százalék volt.
Az adatok olyan időszakban jelentek meg, amikor az Európai Unió az iráni háború nyomán kialakult energiaválság hatására még nagyobb hangsúlyt helyez a környezetbarát, Európában megtermelt energiára. A válság ismét rávilágított arra, milyen komoly gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatokat jelent a fosszilis energiahordozók importjától való függőség.
Az Európai Unió újabb mérföldkőhöz érkezett a megújuló energiaforrások alkalmazásában. (Fotó: Unsplash)
Az Eurostat adatai szerint Dánia áll az első helyen: az ország villamosenergia-termelésének 90 százaléka származik megújuló energiaforrásokból, elsősorban szélenergiából.
A második helyet Portugália foglalja el 82,9 százalékos részesedéssel. Az ország kiemelkedő teljesítménye jelentős részben a rendelkezésére álló vízenergia-kapacitásoknak köszönhető.
A harmadik helyen Litvánia áll, ahol a megújuló energiaforrások az áramtermelés 75,7 százalékát adják. Dániához hasonlóan Litvániában is a szélenergia az egyik legfontosabb tisztaenergia-forrás.
A rangsor másik végén azok az országok találhatók, amelyek egyelőre a legkevésbé részesülnek a zöldátállás előnyeiből. Csehországban mindössze a megtermelt villamos energia 12,7 százaléka származik megújuló forrásokból. Máltán ez az arány 13 százalék, Szlovákiában pedig 17,2 százalék.
A megújuló energiaforrások fejlesztése nemcsak a globális felmelegedést gyorsító kibocsátások mérsékléséhez járul hozzá, hanem az energiaárak csökkentésében is fontos szerepet játszik. Ennek különösen nagy jelentősége van egy olyan időszakban, amikor a földgáz ára történelmi csúcson jár.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban megjelent jelentése szerint az Európai Unió 2025-ben 51,4 milliárd eurót takarított meg azzal, hogy csökkentette a fosszilis energiahordozók importját.
Az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (Centre for Research on Energy and Clean Air, CREA) külön elemzése arra jutott, hogy öt uniós ország – Dánia, Finnország, Franciaország, Svédország és Szlovákia – fogyasztói 2026-ban összesen 8,5 milliárd eurót takaríthatnak meg az energiaszámláikon. A megtakarítás annak köszönhető, hogy ezekben az országokban magas a tiszta energia aránya a villamosenergia-mixben.
Az európai háztartások energiaköltségeit ugyanakkor nemcsak a Hormuzi-szoros hajózási útvonalán kialakult válság miatt megemelkedő olaj- és gázárak terhelik. Irán az Egyesült Államok és Izrael offenzívájára válaszul lezárta a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, ami tovább növelte a globális energiapiaci bizonytalanságot.
Az európai villamosenergia-számlák a júniusi, korábban nem tapasztalt hőhullám idején még tovább emelkedtek. A rendkívüli meleg miatt jelentősen megnőtt a hűtési célú villamosenergia-fogyasztás, ami több ország energiarendszerét is komoly kihívás elé állította.
A 350.org környezetvédelmi szervezet új elemzése szerint Franciaországban és Németországban mindössze egyetlen hét alatt több mint 700 millió euróval emelkedtek a villamosenergia-költségek. A hűtési igény megugrása miatt a két országnak ismét nagyobb mértékben kellett földgázalapú erőművekre támaszkodnia a kereslet kielégítéséhez.
A történtek ismét kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy az európai villamosenergia-piac úgynevezett merit order rendszere összeegyeztethető-e egy olyan jövővel, amelyben már a megújuló energiaforrások dominálják az áramtermelést.
A jelenlegi piaci rendszerben az adott időszakban a kereslet kielégítéséhez szükséges legdrágább energiaforrás – jellemzően a földgáz – határozza meg a teljes villamosenergia-piac árát. Ez azt jelenti, hogy még akkor is magas maradhat az áram nagykereskedelmi ára, ha a villamos energia jelentős részét olcsóbb megújuló energiaforrásokból állítják elő.
Hosszabb távon az jelenthetné a megoldást, ha Európa elegendő megújulóenergia-kapacitást és energiatárolót építene ki ahhoz, hogy a földgázt teljesen kiszorítsa az ármeghatározásból.
A közelmúltban tapasztalt áremelkedések azonban azt mutatják, hogy Európának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy villamosenergia-rendszere valóban függetlenné váljon a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
