Miközben Európa több országában már szinte teljes a lefedettség az okosmérőket illetően, a német háztartásoknak mindössze töredéke használja az intelligens eszközöket.

A megújuló energia térnyerése alapjaiban alakította át Európa villamosenergia-rendszerét. Korábban a szén-, gáz-, atom- és vízerőművek termelését viszonylag könnyen hozzá lehetett igazítani az aktuális fogyasztáshoz. A nap- és szélerőművek termelése azonban az időjárástól függ, ezért jóval kiszámíthatatlanabb – írja az Euronews.

Az okosmérők segíthetnek összehangolni a megújuló energiát és a fogyasztást

A napenergia például nappal termelődik, miközben sok háztartás fogyasztása éppen ekkor alacsonyabb.

A hálózat stabil működéséhez ugyanakkor folyamatosan egyensúlyban kell tartani a termelést és a fogyasztást.

Mivel a szél- és napenergia-kapacitás gyorsabban nőtt, mint az energiatárolás és más rugalmas hálózati megoldások, egyre fontosabbá válik a fogyasztás intelligens irányítása.

Mire jó az okosmérő?

Az okosmérők automatikusan továbbítják a fogyasztási adatokat az energiaszolgáltatónak vagy a hálózat üzemeltetőjének. Így nincs szükség kézi leolvasásra, a számlázás pontosabbá válhat, a fogyasztók pedig részletesebben követhetik energiahasználatukat.

Az eszközök lehetővé teszik az időalapú tarifák alkalmazását is.

Ezekkel olcsóbb lehet az áram azokban az időszakokban, amikor alacsony a kereslet vagy sok megújuló energia áll rendelkezésre. A háztartások így például akkor indíthatják el a mosógépet, tölthetik az elektromos autót vagy használhatják a hőszivattyút, amikor bőséges a nap- vagy szélenergia-termelés.

Ez csökkentheti annak szükségességét, hogy túltermelés esetén visszafogják vagy leállítsák a megújuló erőműveket.

Németországban 2025-ben mintegy 435 millió eurót, az Egyesült Királyságban pedig körülbelül 424 millió eurót fizettek ki ilyen korlátozások miatt.

Európa lemaradásban van

Az Európai Unió 2009-ben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra a háztartások legalább 80 százalékában legyen okosmérő azokban az országokban, ahol ez gazdaságilag indokolt. A jelenlegi uniós lefedettség azonban csak körülbelül 60 százalék.

Dánia teljes lefedettséget ért el, míg Észtországban, Finnországban, Lettországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyolországban az arány megközelíti a 99 százalékot. Magyarországon ugyanakkor mindössze 11, Németországban pedig csupán 2 százalék volt az okosmérők aránya 2024-ben.

Az Európai Bizottság szerint az okosmérőkkel és rugalmas tarifákkal a háztartások jellemzően 2-10 százalékot takaríthatnak meg villanyszámlájukon.

Kiemelt kép forrása: Unsplash