Innováció

Google-tőkével lép ipari szakaszba Európa fúziós nagyágyúja

Devenyi Dalma | 2026.07.17. 05:35

A 411 millió eurós tőkebevonással a Proxima Fusion kilép a számítógépes kutatások világából, és megkezdi az Alpha fúziós demonstrátor ipari megvalósítását.

 

A Proxima Fusion 411 millió eurót, vagyis mintegy 468 millió dollárt vont be legújabb finanszírozási körében. A tranzakció 2,4 milliárd euróra emelte a vállalat értékét, így a Max Planck Plazmafizikai Intézetéből kivált cég Európa legnagyobb finanszírozással rendelkező fúziós vállalkozásává vált. A társaság a friss tőkét az Alpha nevű, nettó energiatermelésre tervezett stellarátor-demonstrátor mérnöki fejlesztésére, gyártására és hardveres méretnövelésére fordítja – írja az Interesting Engineering.

 

A stellarátor előnyeire építenek

A Proxima Fusion technológiájának alapja a kvázi-izodinamikus, magas hőmérsékletű szupravezető stellarátorkoncepció. A megoldás közvetlenül a Max Planck Intézet által működtetett Wendelstein 7-X kísérleti berendezés eredményeire és tapasztalataira épül.

A stellarátorok összetett külső mágneses tekercsekkel tartják egyben a nagy energiájú plazmát, és folyamatos, stabil működésre tervezték őket. A technológia egyik előnye, hogy elkerülhetők vele a tokamak típusú berendezések működését megzavaró belső plazmaáramok.

Az új finanszírozással a Proxima a számítógépes kutatási szakaszból az ipari megvalósítás és a hardveres tesztelés felé lép tovább.

A legfontosabb feladatok közé tartozik a vállalat saját stellarátormodell-tekercsének elkészítése, amely a mágneses rendszer egyik alapvető eleme.

 

A kereskedelmi erőmű előszobája lehet az Alpha

A München közelében épülő Alpha célja, hogy összekösse a laboratóriumi plazmafizikai kutatásokat a kereskedelmi villamosenergia-termeléssel. A projekt a bajor tartomány, a Max Planck Intézet és az RWE együttműködésében valósul meg.

A Proxima a 2030-as évek elején tervezi üzembe helyezni a berendezést.

Az Alpha lehet az első stellarátor, amely nettó energianyereséget ér el, vagyis a plazmareakciók több energiát termelnek, mint amennyit a működtetésük igényel.

A tesztek eredményeit a Stellaris nevű kereskedelmi fúziós erőmű megtervezéséhez használják fel, amelyet a tervek szerint még a 2030-as években hálózatra kapcsolnának. Az első erőmű a bajorországi Gundremmingen egykori atomerőművének területén épülhet meg, ahol a meglévő hálózati infrastruktúrát is hasznosíthatják.

A finanszírozási kört az XTX Ventures és az East X Ventures vezette, miközben az RWE és a Google is befektetett a vállalatba.

A Proxima három év alatt összesen több mint 650 millió eurónyi köz- és magántőkét vont be.

 

Kiemelt kép forrása: Proxima Fusion

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2026 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.