Holoda Attila szerint a rezsicsökkentés jelenlegi formájában nem alkalmas arra, amire eredetileg szánták. Ez a rendszer ugyanis most azt sugallja – mutatott rá a szakértő –, hogy itt 15 éve nem változott semmi a piacon, az energia és minden egyéb ára még azon a szinten van, mint évekkel ezelőtt, miközben az infláció is drasztikusan változott, és valójában ennek máshol fizetjük meg az árát.
Véleménye szerint a rendszert át kell alakítani, sokkal inkább rá kell szabni a fogyasztóra, és mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy ha a kedvezmények mindenkire érvényesek, akkor nem jut elég keret arra, hogy karbantartsuk, netán fejlesszük a rendszereket.
A sokak által emlegetett magas rendszerhasználati díjnak két szerepe is van: a rendszer fenntartása és üzemeltetése, valamint a bérek fedezése. Emellett fejlesztésekre is szükség van, és itt is meg kell nézni, hogy jól lett-e elköltve ez az összeg. A szakértő hozzátette, hogy a vízhiányt ugyan nem önmagában a rezsicsökkentés okozza, hanem többek között a klímaváltozás és Magyarország rossz vízgazdálkodása, emellett pedig a befolyt vízdíjak sem elegendőek a megfelelő karbantartási költségek fedezésére.
Szijjártó Péter BYD-től kapott, nemrég bejelentett magas pozíciója kapcsán Holoda elmondta, hogy meglepte a hír. Szijjártó egyik bábáskodója volt annak, hogy a BYD ide kerüljön Magyarországra, a vállalat pedig sok állami támogatást kapott, ezért szerinte több mint összeférhetetlen egy ilyen kinevezés.
„Csodálkozom, hogy nincs ezzel kapcsolatban semmiféle összeférhetetlenségi szabályozás, hogy el lehet-e fogadni egy ilyen felkérést egy nemrég külgazdasági miniszterként funkcionáló egyénnek. Tehát a kínaiak vélhetőleg elég magasra értékelték azt a segítséget, amit Szijjártó Pétertől kaptak, aki nagyon mélyen beleszólt a magyar energiapolitika alakulásába. Ebből következik az is, hogy erőtlen és hatalom nélküli volt az előző energiaügyi miniszter.”
Ennek kapcsán a beszélgetés során párhuzamot vontak Gerhard Schröder korábbi német kancellárral, aki maga is kapott magas megbízást orosz nagyvállalatoktól: többek között az Északi Áramlatot vezette, majd Gazprom-felügyelőbizottsági tagságot kínáltak fel neki. Ezt azonban az éles bírálatok miatt végül nem fogadta el, viszont évekig volt a Rosneft orosz állami olajcég igazgatótanácsának tagja, majd később elnöke – a szerk.
Holoda beszélt még az akkori orosz–német paktumról, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy Németország földgázelosztó központ is szeretett volna lenni, de ez a terv kútba esett – először az Északi Áramlat felfüggesztése, majd felrobbantása miatt. Ezzel együtt az irányokban is látszott, hogy például a német politika könnyen mondott le a nukleáris energiáról, amit azóta biztosan nagyon bánnak, viszont „nehéz az út visszafelé, hogy visszahozzák a nukleáris energiát a rendszerbe” – fogalmazott Holoda. Így most a földgáz számukra az a kiegyenlítő, stabil energia, amelyből villamos energiát termelhetnek a megújulók mellett.
Arra a kérdésre, hogy volt-e politikai szándékosság a Barátság kőolajvezeték lassú újraüzembe állítása kapcsán, Holoda árnyaltan fogalmazott. A podcastban felelevenítették, hogy amikor orosz támadás ért egy elosztóközpontot, az Orbán-kormány számos alkalommal hangoztatta, hogy Ukrajna szándékosan késlelteti a kőolajvezeték újraindítását. Most pedig a választások eredménye után visszaigazolni látják, hogy az ukránok hirtelen megoldották a technikai problémát, és újra jöhet az olaj Oroszország felől. Arra a kérdésre, hogy mennyire nevezhető biztonságosnak a Barátság kőolajvezeték, Holoda azt válaszolta, hogy a vezeték egyáltalán nem biztonságos, hiszen egy háborús övezeten megy keresztül, azaz akár szándék nélkül is megsérülhet egy akció során.
„Nem zártam ki soha a politikai szándékot, ugyanakkor azt is látni kell, hogy számos város maradt villamos energia nélkül, és annak megoldása vélhetően nagyobb prioritást élvezett. Még a magyarországi választások előtt bejelentették az ukránok, hogy az április 20-i héten fog újraindulni a vezetéken a kőolaj, és újra is indult, tehát akkor még nem tudhatták, ki fog nyerni. Így valójában nekik mindegy volt, hogy ki nyer: helyrehozták a vezetéket, kapnak ők is tranzitdíjat, csak addig nem ez volt nekik a prioritás” – foglalta össze véleményét a szakértő.
A leállt kőolajforgalom kapcsán akkoriban az Orbán-kormány számos válaszlépést lebegtetett, például egy bizonyos mennyiségű dízelexport megtiltását Ukrajnába, bár ezt a kiesett 10–20 ezer tonnát könnyen pótolták máshonnan – tette hozzá Holoda. A másik fontolgatott válaszlépés az volt, hogy megtiltják a határkeresztező kapacitásokra vonatkozó aukciókat, amit kormányrendeletben rögzítettek. Ebben további kötelezettségeket is előírtak, nevezetesen azt, hogy ha Ukrajna felé nem tud menni földgáz, akkor mindenkinek kötelező tárolási kötelezettséget írtak elő, többek között a hazai földgázszállítónak is, amelynek nincsenek tárolói.
Ez valamilyen félreértés volt: a kormány nem értette meg, hogy az FGSZ-nek nincsenek tárolói, neki meg kell vennie ezt a kapacitást a Földgáztároló Zrt.-től, akik pedig ott álltak és nézték, hogy ez sehol sem szokás, vagyis hogy a szállítóvállalatok tároljanak, hacsak nincs saját tárolójuk – például Olaszországban vagy Törökországban. Érdekes, hogy amikor jött az új kormány, ezeket a rendeleteket ugyan visszavonták, kivéve ezt az egyet, a tárolási kötelezettséget.
„Ezzel még valahogy adós a Tisza-kormány. Nem tudom, hogy ebből mit akarnak kihozni, de ez olyan többletköltséget jelent, amely miatt megdrágulhat például ennek a vállalatnak a tranzitköltsége. Emiatt elkerülik Magyarországot, és máshol fognak tranzitálni olyan országok, mint Szlovákia vagy Ukrajna, amelyek eddig rajtunk keresztül kapták, tehát minden ilyen lépés rontja az üzletet. Ezek balul elsült, dafke intézkedések voltak, amelyeket az Orbán-kormány bevezetett, és valójában nem hozták meg az igazi eredményt, mert nem ettől lett a Barátság vezeték ismét használható, hanem attól, hogy megoldották a problémát akkorra, amikorra az ukránok ezt bejelentették” – vélekedett a szakértő.
A hazai földgázrendszer működését alapvetően megdicsérte Holoda. A beszélgetés során azt is elmondta, hogy az orosz földgáz nem feltétlenül olcsóbb, csupán az alacsony szállítási költségek miatt lesz olcsóbb az idehozott orosz földgáz. Viszont máshonnan is meg tudjuk oldani a földgázbeszerzést, fizikailag is abszolút el tudjuk látni az országot.
A Magyarországra érkező csővezetékek kapacitása a Török Áramlat vezeték nélkül is meghaladja a 13,5 milliárd m³-t, vagyis a 8,5 milliárd m³-es magyar fogyasztás könnyedén teljesíthető.
„Ráadásul Magyarország visszaszerezte azt a mindig is vágyott pozíciót, hogy tranzitország legyen itt, Európa közepén, és információim szerint 2025-ben is 17 milliárd volt a forgalmazott mennyiség a hazai földgázrendszeren. Ez több mint kétszerese a magyar forgalomnak, azaz jelentős részét értékesítették rajtunk keresztül, amiből magyarországi vállalatoknak bevétele származott, ami nagyon jó az országnak. Ha pedig leválunk az orosz gázról, akkor ott van egy gázvezeték, a Török Áramlat, amelyen keresztül – az erős török lobbierőnek köszönhetően – akár török, akár azeri, akár más földgáz érkezhet” – fogalmazott a szakértő.
Kiemelt kép forrása: Magyar Hang / Kompország
NRGreport
