A beszélgetés apropóját fontos mérföldkő adta: a REpont rendszer elmúlt két éve alatt már több mint 5 milliárd úgynevezett italcsomagolást, azaz PET-palackot, üveget, illetve alumínium-dobozt váltottak vissza Magyarországon, és ez a szám naponta tízmilliós nagyságrendben nő.
A változás látványos: míg korábban a szelektív gyűjtéssel a PET-palackok nagyjából 25-30 százaléka került vissza a körforgásba, ma már vannak napok, amikor a visszaváltási arány 90 százalék felett van.
A beszélgetésben Bakos Piroska, Bozóki Csaba és Gere Dániel végigkövetik a palackok útját: mi történik velük magában a REpont automatákban, mi szerint szortírozzák őket a válogatóüzemekben, és hogyan készítenek belőlük újra műanyagot az újrahasznosító üzemekben.
A válogató üzemben fontos fázis a palackok szín szerinti szortírozása, derül ki a podcastból. Magyarországon jellemzően három színt válogatunk – víztiszta, világoskék és színes -, míg például a szomszédos Szlovákiában ötöt.
Bozóki Csaba kiemelte, hogy a víztiszta palack a legértékesebb, mert abból többféle színű új terméket lehet előállítani, egy színes palackból viszont már nem lehet átlátszó alapanyagot készíteni, ezért kevesebb lehetőséget ad az újrahasznosításra.
Az újrahasznosító üzemben a palackokat ledarálják, granulátummá alakítják, majd ezt újra feldolgozható műanyaggá formálják. Gere Dániel elmagyarázta, hogy a visszaváltási rendszer szempontjából az a legjobb, ha a palackból újra palack lesz, vagyis élelmiszeripari minőségű, úgynevezett „food grade” alapanyag. De ha a granulátum nem elég jó minőségű ehhez, akkor készülhet belőle csomagolóanyag, tálca, vagy akár poliészter műszál is.
Ehhez kapcsolódik az egyik leggyakoribb fogyasztói kérdés: el kell-e öblíteni a palackokat – mondjuk, ha cukros üdítő vagy tea volt bennük -, mielőtt visszaváltjuk?
Bozóki Csaba szerint néhány csepp maradék természetes, azt nem kell feltétlenül mosogatni. De az üzletek hálásak, ha kiöblített, tiszta palackok kerülnek az automatáikba, hiszen akkor kevésbé lesz szagos, ragacsos a visszaváltó környéke. Ilyenkor az öblítéshez érdemes szürkevizet használni.
Az újrahasznosítás nem végtelen folyamat. Gere Dániel a PET szerkezetét a spagettihez hasonlította: a műanyagot hosszú molekulaláncok alkotják, amelyek az újrafeldolgozás során eltörhetnek, fokozatosan rövidülhetnek, akárcsak a tészta. Emiatt idővel romolhatnak az anyag tulajdonságai, például az, hogy egy palack mennyire bírja a nyomást vagy az ütést. Ezért nem mindig célravezető, hogy minden palack kizárólag újrahasznosított anyagból készüljön.
A beszélgetésből az is kiderül, hogy a „100% RePET” jelzés nem a teljes csomagolásra vonatkozik, ez általában csak a palacktestet jelenti.
A kupak többnyire más műanyagból készül, a címke, a ragasztó és a festék pedig szintén befolyásolja, mennyire könnyen lehet újrahasznosítani egy csomagolást. Itt került szóba a „Design for Recycling” EU-s irányelv: ez arra ösztönzi a gyártókat, hogy már a tervezéskor gondoljanak arra, hogyan tudják az összes elemet minél könnyebben szétválasztani és újrahasznosítani.
A MOL Talks podcast praktikus tanácsokkal zárul. Egyszerű fogyasztóként azzal tesszük a legjobbat a környezetünkkel, ha eleve kevesebb műanyag csomagolást használunk. Utána következik a kulacs vagy az újratölthető palack, és csak ezután jönnek az újrahasznosítható italcsomagolások. Ha ezeket választjuk, akkor arra figyeljünk, hogy minél nagyobb legyen a kiszerelés, válasszunk víztiszta színűt és olyat, amit idehaza vagy a közelben palackoztak, mert így utazik a legkevesebbet a palack. És ami a legfontosabb: mindig dobjuk be ezeket az automatába! Végül a szakértők azt is elmagyarázzák, miért kellett a kupakokat a palackokra rögzíteni.
Az epizód végén Gere Dániel egy egyszerű, de fontos szemléletváltást javasolt: érdemes lenne elhagyni az „eldobható palack” kifejezést. A PET-palack ugyanis nem arra való, hogy eldobjuk, hanem arra, hogy visszaváltsuk, újrahasznosítsuk, és amennyire lehet, a körforgásban tartsuk.
Kiemelt kép forrása: MOL-csoport
NRGreport
