Ahogyan egyre nagyobb szerephez jutnak a megújuló energiaforrások, úgy erősödnek a velük kapcsolatos viták és tévhitek is. Miközben a klímaváltozás miatt egyre sürgetőbbé válik az energiarendszerek átalakítása, sokan még mindig úgy gondolják, hogy a megújulók túl drágák, megbízhatatlanok vagy éppen károsak a környezetre. Mutatjuk, mi áll a három leggyakoribb tévhit mögött.

1. Nem elég megbízható

Az egyik leggyakoribb állítás a megujúló energiáról, hogy nem lehet teljes mértékben támaszkodni rá. Ez sokszor azzal a mondattal is párosul, hogy „ha nem süt a Nap vagy nem fúj a szél, a megújuló energiaforrások nem tudják biztosítani az áramellátást.” A nap- és szélerőművek valóban időjárásfüggők, de a villamosenergia-rendszer nem egyetlen erőműre épül. A különböző megújuló energiaforrások eltérő helyeken és időpontokban termelnek, ezért a hálózat folyamatosan kiegyenlíti a termelést.

Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak az energiatárolók, amelyek a napsütéses vagy szeles időszakokban megtermelt energiát későbbi felhasználásra tárolják.

A rendszer stabilitását emellett a rugalmas fogyasztás, szabályozható erőművek és a nagy földrajzi területeket összekapcsoló hálózatok is támogatják, amik lehetővé teszik, hogy a különböző régiók kiegyenlítsék egymás termelését és fogyasztását.

2. Túl drága

A megújuló energia ma már sok esetben olcsóbb, mint a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés. Az elmúlt években drasztikusan csökkentek a technológiai költségek: a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint 2010 és 2020 között a nagyüzemi napelemes villamosenergia ára 85%-kal, a szárazföldi szélerőművek ára pedig 56%-kal csökkent. A technológiai fejlődésnek és a gyártási költségek folyamatos mérséklődésének köszönhetően a nap- és szélenergia ma már az új villamosenergia-termelő beruházások között a legkedvezőbb árú megoldások közé tartozik, miközben az üzemeltetésük is alacsonyabb költséggel jár. A zöldgazdaságra való átállás ráadásul nem csupán tisztább és megfizethetőbb energiát jelent, hanem a becslések szerint világszerte akár 14 millió új munkahelyet is teremthet.

Bár a megújuló energia-beruházások kezdeti költségei továbbra is jelentősek lehetnek, hosszú távon egyre versenyképesebbé válnak a hagyományos energiaforrásokkal szemben.

Egyre nagyobb szerepet kapnak az energiatárolók, amelyek a napsütéses vagy szeles időszakokban megtermelt energiát későbbi felhasználásra tárolják. (Fotó: Unsplash)

3. Káros a környezetre

Különösen a szélerőműveket éri gyakran az a vád, hogy veszélyt jelentenek a madarakra. Bár valóban előfordulnak madárpusztulások és lehet ezekre példákat találni, a kutatások szerint a szélturbinák hatása a vadvilágra összességében jóval kisebb, mint a klímaváltozás élővilágra gyakorolt következményei. A tengeri szélerőműveknél is gyakran felmerülnek aggályok, különösen a tengeri emlősök miatt. Az építési munkák zajhatása átmenetileg és kis mértékben zavarhatja az állatokat, de  a vizsgálatok szerint a hatások általában kisebbek, mint a tengeri olaj- és gázkitermelés vagy az olajszennyezések ökoszisztémára gyakorolt következményei.

A technológia pedig folyamatosan fejlődik annak érdekében, hogy tovább csökkentsék a vadvilágra gyakorolt hatásokat.

Vizsgálják például, hogyan lehet a turbinákat úgy elhelyezni, hogy kevésbé keresztezzék a madarak vonulási útvonalait vagy hogy a lapátok eltérő festése esetleg segíthet-e csökkenteni az ütközések számát. Sőt, egyes szélerőműparkokban már mesterséges intelligenciával működő kamerák figyelik a madárrajokat és szükség esetén ideiglenesen lelassítják vagy leállítják a turbinákat.

Kiemelt kép forrása: Unsplash