Szabályozás

Szélenergia-pályázat Magyarországon: megnyílt az ajtó, a részletek döntenek

NRGreport | 2026.07.29. 05:35

Évtizedes várakozás után a hazai szélenergia érdemi fordulóponthoz érkezett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026. július 22-én iparági konzultációra bocsátotta a szélerőművi kapacitások létesítésére és a meglévő kapacitások bővítésére irányuló pályázati kiírás tervezetét. A kiírás a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztásáról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendeleten, illetve annak folyamatban lévő módosításán alapul. Egy régóta várt program első lépéséről van szó – jelezte dr. Szabó Gergely Gábor a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Irodától. Az eddigi bejelentések szerint az első kör közel 1000 MW csatlakozási kapacitást kínál és 2030-ig, évente ismétlődő pályázatokkal, összesen mintegy 4000 MW kapacitás kerülhet kiosztásra.

 

Mit tartalmaz a tervezet?

Elsődleges technológiaként kizárólag szélerőmű pályázható, mellé másodlagos elemként csak villamosenergia-tároló vehető fel, amelynek beépített teljesítménye nem haladhatja meg a szélerőműét. A belépési küszöb nem alacsony: legalább 15 MW beépített szélerőművi teljesítmény és 15 MVA betáplálási igény szükséges. A tervezet így a nagyobb léptékű projektekre van kalibrálva.

A menetrend feszes. A pályázatok kizárólag elektronikusan, 2026. szeptember 1. és 18. között nyújthatók be, az eredményhirdetés legkésőbb december 2-án várható.

Az ajánlati biztosíték (a benchmark beruházási érték 0,5%-a) és a teljesítési biztosíték (2,5%) bankgaranciával is teljesíthető, nemcsak pénzbeli letéttel. A benchmarkértékek szélerőműnél 406 millió Ft/MW, tárolónál 200 millió Ft/MWh. Fontos elem, hogy a pályázónak aFRR szabályozási képességet is vállalnia kell. A tervezet tehát a puszta kapacitáson túl a hálózati rugalmasságot is árazza.

Évtizedes várakozás után a hazai szélenergia érdemi fordulóponthoz érkezett. (Fotó: Unsplash)

 

A felkészültség dönt, a súlyszámok még hiányoznak

Az értékelési szempontok iránya már most kirajzolódik, még ha a részletes pontozást a MEKH csak a konzultáció második ütemében teszi is közzé. A tervezet a projekt előkészítettségét díjazza: a területbiztosítás, a hiteles szélmérés, a környezetvédelmi engedélyek és az egyéves madár- és denevérmonitoring egyaránt pontot érhet, ahogy az önkormányzat vagy önkormányzati többségű társaság részére történő hosszú távú energiaértékesítés is.

Dr. Szabó Gergely Gábor szerint:

„A tervezet a jól előkészített, nagyobb projekteket jutalmazza. Aki most kezd ismerkedni a szabályokkal, az jó eséllyel már a következő körre készül. A tőke, jelentős részben külföldi tőke, akkor lép be, ha az engedélyezés, a finanszírozás és a megfelelés időben összehangolható. A korai koordináció és a megfelelő szakértői közreműködés ezért ma nem luxus, hanem versenyelőny.”

 

Nyitott kérdések

A keret vonzó, de több érdemi kérdés egyelőre nyitott. A fejlesztési helyszínek kijelölésekor a honvédelmi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, a részletes engedélyezési gyakorlat azonban tizenöt év szünet után kiforratlan. Kérdés, hogyan kezelik a hatóságok és az önkormányzatok a magas szélerőműveket a természetvédelmi, madárvonulási és tájvédelmi előírások mentén. Mindezt élesíti a szoros RRF-határidő, amely a teljes folyamatra időnyomást helyez. Emellett az is kérdéses, hogy miként változnak majd a szabályok a konzultáció nyomán.

Éppen ezért a mostani konzultációnak valódi tétje van. Az iparági szereplők a kiírás általános részéhez 2026. augusztus 5-ig juttathatják el észrevételeiket, mielőtt a MEKH a második ütemben a pontozás és a súlyszámok részleteivel egészíti ki a tervezetet.

A rövid határidők és összetett szabályok miatt érdemes időben, felkészült tanácsadókkal mérlegelni a lehetőségeket – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Irodától.

 

Kiemelt kép forrása: Unsplash

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2026 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.