Az egyre súlyosabb európai aszály nemcsak a gazdálkodókat sújtja, hanem minden fogyasztót: a vízhiány és a terméskiesések az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül a háztartások pénztárcáját is elérik.

Európa egyre súlyosabb aszályainak fő oka már nem a kevés csapadék, hanem a rendkívüli hőség – állapította meg a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi klímakutató csoport friss elemzése – írja az Euronews.

Európában már nem a csapadékhiány, hanem a hőség hajtja az aszályokat

A kutatók szerint a felmelegedő légkör olyan gyorsan párologtatja el a talaj nedvességét, hogy a növények és a vízkészletek már akkor is súlyos vízhiánnyal szembesülnek, amikor a csapadék mennyisége önmagában még nem lenne rendkívüli.

A jelenség következményei már most is érzékelhetők: Franciaországban az elmúlt öt évtized legrosszabb kukoricatermése várható, Romániában több mint egymillió hektár termőterület károsodott, miközben az alacsony folyóvízszintek a hajózást és az energiatermelést is nehezítik.

A hőség kiszárítja a talajt

A kutatásban 12 európai ország szakértői elemezték a csapadékviszonyokat, a talajnedvességet és a légkör párologtató hatását. Arra jutottak, hogy a klímaváltozás jelentősen növeli a mezőgazdasági aszályok kialakulásának esélyét.

Nyugat-Európában az ilyen talajaszályok ma már ötször, Kelet-Európában pedig tizenegyszer valószínűbbek, mint a klímaváltozás nélküli világban.

A kutatók szerint nem feltétlenül esik kevesebb eső, hanem a magasabb hőmérséklet miatt a talaj sokkal gyorsabban elveszíti nedvességét.

Ennek következtében azok a száraz időszakok, amelyek korábban kezelhetőek voltak, ma már súlyos aszályhoz vezethetnek.

A kutatás szerint a talaj gyors kiszáradását előidéző hőhullámok Nyugat-Európában körülbelül nyolcvanszor, Kelet-Európában pedig negyvenszer gyakoribbak a klímaváltozás miatt.

Az élelmiszer- és energiaárakra is hatással van

A szakértők szerint az aszály hatásai messze túlmutatnak a mezőgazdaságon. A terméskiesések, az alacsony vízállás és a vízkorlátozások növelhetik az élelmiszerek és az energia árát, ami különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintheti érzékenyen.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha a globális felmelegedés eléri a jelenlegi előrejelzések szerinti 2,8 Celsius-fokot, a most tapasztalt szélsőséges száraz időszakok akár kétszer olyan gyakoriak lehetnek.

Véleményük szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése, a megújuló energiaforrásokra való átállás és az alkalmazkodást segítő beruházások nélkül Európában a forró, aszályos nyarak könnyen az új normává válhatnak.

Kiemelt kép forrása: Unsplash