Indítsunk a történelemmel! A Toyota 1997 decemberében kezdte az első generációs Prius gyártását, ma az ötödik széria fut az utakon. A Honda az Insighttal két év késéssel jelent meg a piacon. Így indult a hibridizáció, azaz a belső égésű motor és az elektromos hajtás keresztezése.
Ehhez képest a VW-csoport nemrég bejelentette, hogy elkészültek az első öntöltő, tehát klasszikus hibridjükkel, ami 1,5 literes benzinmotor és két villanymotor párosításából áll.
Ez jól illeszkedik a lágy hibridet és a tölthető hibridet felvonultató kínálatukba. Az új hajtásrendszer 170 lóerőt és 309 Nm-t produkál. Ez negyed évszázados lemaradást jelez, ami mutatja, hogy a japánok időben indultak. A hibrid témát boncolgató korábbi cikkünket itt találja.
Ahhoz képest, hogy évek óta a „csapból is” a villanyautózás népszerűsítése folyik, a hibrideket újra „felfedezték” a gyártók. (Fotó: Honda)
Nemcsak a németek „ültek fel” a hibrid vonatra, hanem szinte minden gyártó. A 14 márkát tartalmazó Stellantis-csoportnál is megjelentek a pár száz méteres vagy kb. egy kilométeres elektromos módot biztosító hibridek.
A műfaj „fekete lova” a Horse Powertrain lehet, amely a Renault, a Geely és az Aramco szövetségét jelenti.
Ez a vállalat csak hajtásrendszerek fejlesztésével foglalkozik, termékeiket pedig bármelyik gyártó megvásárolhatja. Persze saját maguk részére is gyártanak. Ennek ékes példája, hogy az általuk fejlesztett hibrid technika már elérhető a Renault-, Dacia- és Mitsubishi-gyártmányokban is. És remekül helyettesítik a bevált dízeleket.
A hármas legfrissebb terméke a július közepén bemutatott Horse W30. Ez egy 2028-ban megjelenő V6-os motor, ami a 160 kilójával – 10 kilóval könnyebb – a legjobb mai V6-os erőműnél. A hozzákapcsolható hibrid egység – a négysebességes automatával – 199 kg tömegű. Ha a 476–545 lóerős határok között rendelhető hajtáscsomag nem lenne elég, ott a tavasszal bemutatott X-Range széria, ami hibrid, tölthető hibrid és hatótávnövelős kivitelben is elérhető. A számtalan formában beépíthető technika nemsokára megjelenik több márkánál is.
A két példa mutatja, hogy a gyárak komolyan rákapcsoltak a hibrid vonalra. A kínaiak erre a terepre merészkedését az európai elektromosautó-vámok megjelenése okozta. Ezek a hibridekkel könnyedén megkerülhetők. A tengerentúlon a tavalyi elektromosautó-kedvezmény kivezetése is a hibrid autók felé irányította a takarékoskodásra vágyó vásárlók jó részét.
A gyárak fókuszváltására a motivációt leginkább az jelenti, hogy a cégek nagy része komolyan „megégette” magát a politika által erőltetett elektromos átállással.
A témában ezt a cikkünket ajánljuk, amiben körbejárjuk a veszteségeket. Egy példa: a Honda az 1957-es tőzsdére lépése óta sosem produkált veszteséget. A villanyautós leírások és jó pár, sorozatgyártásra kész elektromos modell törlése hozta össze a 9–10 milliárd dolláros veszteséget…
Ha a technikát nézzük, mára elég parádésra érlelték a gyárak. A tölthető verziók többsége simán tud 100–140 kilométeres hatótávot. Az öntöltő hibridekkel szerelt kisautókkal – Toyota Yaris/Yaris Cross, Honda Jazz – nyáron erőlködés nélkül hozható a városi 3,5 literes fogyasztás. Olyan nagyobb modellekkel, mint a Ford Kuga, Toyota Camry, Honda Civic, sem álom az öt liter alatti „étvágy”.
Vezetésük teljesen más, mint a felpörgő motorral a dinamikusabb vezetést azonnal megfojtó korai kiviteleké. Ezek szerencsére már csak rossz emlékek.
A lényeg, hogy a vásárlók komoly dilemmába kerülhetnek, mivel a hibridek vezetésénél nem kell új dolgokat tanulniuk, minimálisan kell csak változtatniuk a vezetési szokásaikon. Nincs töltőpont-keresgetés, ezekre a dolgokra semmi figyelme nincs a sofőrnek. A vezetési tapasztalat pedig érdekes, mert főleg városban simán elérhető, hogy a táv felét elektromos módban teszi meg az autó. És így minimális a szennyezés.
Míg az elektromos autózás – ha nincs otthoni vagy céges töltési lehetőség – akkor kb. azonos áron jön ki a hagyományos üzemanyagokkal, és ott van még a töltőpont-keresgetés és a töltésnek az ideje. És az ezekre történő folyamatos figyelés.
Kiemelt kép forrása: Honda
NRGreport
