A Chilében és az Egyesült Államokban már alkalmazott technológia Mariana Robrahnt, a Fiotrar nevű civil szervezet alapítóját is megihlette, aki Brazíliában indította el és fejlesztette tovább a kezdeményezést. Az első teszteket Rio de Janeiroban, a Guanabara-öböl partján fekvő Enseada de Bom Jesusnál végezték, ahol már korábban is működött egy úszó hulladékfogó gát.
„Ezeket a szűrőket a hulladékot felfogó narancssárga úszógáthoz rögzítjük, amely így a Fiotrar gátjának tartószerkezeteként is szolgál” – magyarázta Ana Beatriz Gonçalves környezetmérnök, aki az új gátak heti karbantartásáért felel.
A Guanabara-öbölben így ma már nemcsak halászhálókat vető kisebb hajókat lehet látni. A vízre hajjal megtöltött, henger alakú szűrőket is kihelyeznek, amelyekből egyfajta védőgátat alakítanak ki. Ez képes felfogni az olajat, a biodízelt és más szennyező anyagokat – írja az Euronews.
A gátak akár négy hónapig is a vízben maradhatnak.
Ez idő alatt többek között „a hajókból, illegális kibocsátásokból és más szennyezőforrásokból származó” anyagokat gyűjtik össze – mondta Caroline Carvalho vegyész.
A projekt különösen nagy lehetőségeket rejt egy olyan országban, ahol rengeteg fodrászszalon működik, hiszen a kezdeményezés legfontosabb alapanyaga gyakorlatilag folyamatosan újratermelődik. Jelenleg mintegy tucatnyi fodrászat ajánlja fel a levágott, parókakészítésre nem alkalmas hajat az úgynevezett „ökotakarók” előállításához.
A szűrők egyébként nemcsak emberi hajból készülhetnek: állati szőr is alkalmas az olaj kiszűrésére és felszívására.
A Guanabara-öbölben évtizedek óta komoly problémát jelent a környezetszennyezés. A térségben rendkívül élénk a hajóforgalom, folyamatosan érkeznek és indulnak a különböző vízi járművek, ezért az öblöt választották a projekt egyik teszthelyszínének.
Sérgio Carvalho helyi halász az AP hírügynökségnek beszélt arról, milyen súlyos problémát jelent a szennyezés a környéken.
„Amikor kimegyünk halászni és kivetjük a hálóinkat, gyakran találkozunk olajfoltokkal, amelyek megnehezítik a munkánkat. Az olaj ugyan a víz felszínén marad, de nagyjából másfél méteres mélységig mindent érint. A halak eltűnnek” – mondta.
A helyi halászközösség és a projektben részt vevő környezetvédelmi szervezetek egyaránt abban bíznak, hogy az emberi hajból készült gátak hozzájárulhatnak az öböl szennyezettségének csökkentéséhez és az ottani ökoszisztémák helyreállításához.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
