A napelemekben, szélturbinákban, akkumulátorokban és hidrogéncellákban is találhatók olyan mesterséges vegyületek, amelyeket összefoglaló néven PFAS-oknak, vagyis „örök vegyi anyagoknak” neveznek.
Több mint tízezer PFAS-vegyület létezik, amik rendkívül lassan bomlanak le, így akár több ezer évig is megmaradhatnak a környezetben. Ma már világszerte kimutathatók az ivóvízben is, egyes vegyületeknek való tartós kitettséget pedig többek között a daganatos betegségek nagyobb kockázatával, az immunrendszer gyengülésével és termékenységi problémákkal hozzák összefüggésbe.
Az egészségügyi kockázatok miatt több ország már korlátozta használatukat egyes fogyasztási cikkekben. Franciaország, Új-Zéland és Dánia célzott tiltásokat vezetett be, az Európai Unió pedig ennél jóval átfogóbb szabályozást tervez – írja a Deutsche Welle.
A tervezett uniós korlátozás a fluorpolimerekre is kiterjedhet.
Ezek az anyagok jól bírják a magas és alacsony hőmérsékletet, ellenállnak a korróziónak és az UV-sugárzásnak, ezért számos zöldtechnológiában használják őket, a napelemektől a lítiumion-akkumulátorokig.
Az elektromos autók akkumulátoraiban például PTFE-alapú fluorpolimereket használnak kötőanyagként. A PTFE ugyanaz az anyag, amelyet a teflonbevonatokból is ismerhetünk.
A vegyipar szerint egy átfogó tiltás komoly problémákat okozhatna, mert a korlátozás megdrágíthatná, egyes esetekben pedig akár meg is nehezíthetné a zöld átállást.
A fluorpolimerek nem feltétlenül jelentenek akkora közvetlen egészségügyi kockázatot, mint egyes más PFAS-vegyületek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint nagyobb molekulaméretük miatt nehezebben jutnak be az élő sejtekbe.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy problémamentesek – idővel ezek az anyagok is károsodnak és lebomlanak.
Életciklusuk során PFAS-vegyületek kerülhetnek a környezetbe például az időjárás vagy a fizikai kopás hatására.
Gretchen Salter, az amerikai Safer States környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint nem lehet úgy kezelni a klímaválságot, hogy közben újabb egészségügyi problémákat hozunk létre. Szerinte a vegyipar azzal próbálja megvédeni ezeknek az anyagoknak a használatát, hogy nélkülözhetetlennek állítja be őket a zöld átálláshoz.
A vegyipar környezeti terhelése önmagában sem elhanyagolható. A petrolkémiai ágazat a világ ipari energiafelhasználásának mintegy 30 százalékát adja, és az ipari üvegházhatású gáz kibocsátás 18 százalékáért felel.
A vegyipar egésze a globális kibocsátás körülbelül 6 százalékát adja.
Más területeken is vannak már PFAS-mentes megoldások: kaphatók fluorpolimerek nélkül készült napelemek, a szélturbinák lapátjainak védelmére pedig PFAS-mentes bevonatok is elérhetők. (Fotó: Unsplash)
A PFAS-ok közé tartozó fluorozott gázokat, vagyis F-gázokat többek között hőszivattyúkban, hűtőszekrényekben és légkondicionálókban használják hűtőközegként. Előnyük, hogy általában nem gyúlékonyak, ugyanakkor komoly klímahatásuk lehet. Egyes F-gázok felmelegítő hatása akár több ezerszerese is lehet a szén-dioxidénak.
Ráadásul a berendezésekből szivároghatnak is. Ez megtörténhet például elhasználódott tömítések, rossz karbantartás vagy nem megfelelő hulladékkezelés miatt. A brit Chem Trust szerint több területen már ma is léteznek PFAS-mentes alternatívák.
A háztartási hőszivattyúkban például egyes F-gázok helyett propán is használható hűtőközegként, megfelelő kialakítás mellett alacsony tűzveszéllyel és jó energiahatékonysággal.
Más területeken is vannak már PFAS-mentes megoldások: kaphatók fluorpolimerek nélkül készült napelemek, a szélturbinák lapátjainak védelmére pedig PFAS-mentes bevonatok is elérhetők.
Shubhi Sharma, a Chem Trust kutatója szerint egyre több vállalat dolgozik ilyen alternatívák fejlesztésén. A vegyipar ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezek egyelőre nem minden területen tudják kiváltani a PFAS-okat. A Plastics Europe szerint például a közlekedésben, az elektronikában és a félvezetőgyártásban sok esetben még nincs megfelelő helyettesítő, vagy a meglévő alternatívák nem nyújtanak azonos teljesítményt.
A környezetvédők szerint viszont éppen az lassíthatná az új megoldások elterjedését, ha a „kritikusnak” minősített felhasználási területeket eleve kivennék a PFAS-tilalom alól. Ha ugyanis továbbra is szabadon használhatók a bevált vegyületek, kisebb a nyomás arra, hogy biztonságosabb alternatívákat fejlesszenek.
Salter szerint amíg a vegyipar azt állítja, hogy nincs más megoldás, addig a piac sem fogja igazán keresni és finanszírozni az alternatívákat.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
