A magfúzió évtizedek óta az energetika egyik legnagyobb ígérete: elvileg hatalmas mennyiségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát termelhetne, ráadásul a hagyományos atomerőműveknél kevesebb hosszú élettartamú radioaktív hulladékkal. A kérdés azonban továbbra is az, hogy a technológia valóban kereskedelmi méretű megoldássá válhat-e, vagy túl drága és túl későn érkezik ahhoz, hogy érdemben segítse a klímavédelmet.

Németországban a Focused Energy nevű startup lézeres magfúziós erőmű fejlesztésén dolgozik, és tervei szerint 15 éven belül kereskedelmi létesítményt indítana. A technológia támogatói szerint a fúzió a megújulók mellett stabil, karbonmentes energiát adhatna akkor is, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél – írja az Euronews.

A technológia működik, de még nem erőművi léptékben

Az Egyesült Államokban már sikerült laboratóriumi körülmények között lézerrel fúziós reakciót létrehozni, ám a kereskedelmi hasznosítás ennél jóval összetettebb. Egy erőműben a folyamatnak másodpercenként akár tízszer, folyamatosan kellene végbemennie.

További probléma a tríciumellátás.

A fúziós reakció egyik fontos üzemanyagából világszerte mindössze néhány tíz kilogramm áll rendelkezésre, ráadásul radioaktív bomlása miatt idővel fogy. A jövőbeni erőműveknek ezért saját maguknak kellene újratermelniük a tríciumot, amit ipari méretben még nem sikerült bizonyítani.

Verseny a klímavédelmi forrásokért

A technológia kritikusai szerint a magfúzió egyik legnagyobb problémája az idő. Németország 2045-re klímasemleges energiarendszert szeretne, miközben kérdéses, hogy addigra működhet-e egyáltalán nagy teljesítményű fúziós erőmű.

Sven Linow klímaszakértő szerint a jelenlegi forrásokat inkább megújuló energiára, hálózatfejlesztésre és energiatárolásra kellene fordítani, mivel ezek már ma is képesek kibocsátáscsökkentést elérni.

Biztonságosabb lehet, de nem teljesen hulladékmentes

A fúzió nem ugyanaz, mint a ma használt maghasadás. Nem igényel dúsított uránt, nincs láncreakció, és az erőmű elvileg gyorsan leállítható.

Radioaktív anyag azonban itt is keletkezik: a reaktor belső szerkezeti elemei a neutronbesugárzás miatt aktiválódhatnak, ezért időszakosan cserélni és hosszabb ideig tárolni kell őket.

A gazdaságosság továbbra is kérdéses

A támogatók szerint a fúzió versenyképes lehet, ha a megújulók teljes rendszerköltségeit – hálózatfejlesztés, tartalékkapacitás és energiatárolás – is figyelembe vesszük.

A kritikusok viszont úgy vélik, hogy a fúziós villamos energia akár 20 eurócentnél is többe kerülhet kilowattóránként, és a fejlesztések már most több tízmilliárd eurót emésztenek fel.

A vita így nemcsak arról szól, hogy működhet-e a magfúzió, hanem arról is, hogy megéri-e ennyi pénzt és időt fordítani rá, miközben a klímaváltozás kezeléséhez már ma is rendelkezésre állnak működő technológiák.

Kiemelt kép forrása: Unsplash