A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy hosszabb időre is képes lehet eltárolni a nap- és szélerőművek által megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt villamos energiát. Ez különösen fontos lehet Európában, ahol a növekvő megújuló kapacitások mellett egyre nagyobb szükség van új energiatárolási megoldásokra – írja a Euronews.
A módszer lényege, hogy a megújuló forrásokból származó többletárammal kompresszorokat működtetnek, amelyek sűrített levegőt juttatnak 500-3000 méteres mélységben található porózus kőzetrétegekbe.
A levegő a kőzetszemcsék közötti apró üregeket tölti ki, és nyomás alatt tárolható.
Amikor ismét szükség van energiára, a sűrített levegőt visszaengedik a felszínre, ahol kitágulva turbinákat hajt meg és villamosenergiát termel.
A rendszerben nincs szükség hidrogénre vagy szén-dioxidra, így a kutatók szerint a robbanásveszély is alacsony.
A Lisszaboni NOVA Egyetem és a Lisszaboni Egyetem kutatói különböző mélységeket és földtani körülményeket modelleztek.
A legkedvezőbb elméleti esetben a rendszer energiasűrűsége elérheti a 156 kWh/m³-t, miközben egyetlen tározó akár 1 TWh energiát is képes lehet befogadni 3000 méteres mélységben.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez optimális körülményeket feltételező maximum, de jól mutatja a technológia nagyságrendjét. Egy ekkora energiamennyiség már egy közepes méretű portugál város fogyasztásához mérhető.
A sűrített levegős tárolás egyik további előnye a gyors indíthatóság. A rendszer úgynevezett „black start” képességgel is rendelkezhet, vagyis külső villamosenergia-hálózat nélkül is képes lehet elindulni.
Ez különösen hasznos lehet nagyobb hálózati zavarok vagy áramszünetek esetén.
A technológia nem oldaná meg önmagában az ilyen helyzeteket, de segíthetne a villamosenergia-rendszer stabilizálásában és gyorsabb újraindításában.
Portugáliában a megoldás egyelőre még kutatási fázisban van. A becslések szerint egy tényleges projekt megvalósítása legalább 5-10 évet vehet igénybe a geológiai vizsgálatoktól a fúrásokon és pilotprojekten át az üzembe helyezésig.
A kutatók szerint a technológia gazdaságilag versenyképes lehet, különösen a drágább zöldhidrogén-alapú energiatárolással összehasonlítva.
A legnagyobb akadály jelenleg a szabályozási környezet: Portugáliában nincs olyan speciális jogszabály, ami lehetővé tenné az ilyen föld alatti energiatároló projektek engedélyezését.
Pedig az ország geológiai adottságai kedvezőek lehetnek. A Lisszabontól Aveiróig húzódó Lusitániai-medencében nagy kiterjedésű, tárolásra alkalmas kőzetrétegek találhatók, miközben a térség iparilag fejlett, és jelentős nap-, szél- és vízenergia-kapacitással rendelkezik.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma
