Az Európai Bizottság szeptember eleji értékelése szerint az Európai Unió gázellátását jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély. Európa ma diverzifikáltabb beszerzési forrásokkal, nagyobb LNG-importkapacitással és alacsonyabb gázkereslettel rendelkezik, mint a 2022-es energiaválság idején.
Az ellátás biztonsága azonban nem jelenti automatikusan az energiaárak stabilitását.
A magyar gáztárolók jelenleg mintegy 73%-os töltöttségen állnak, ami valamivel jobb, mint a tavalyi, és kedvezőbb az európai átlagnál is. Szeptember elején az európai gáztárolók töltöttsége mindössze 66–67% körül alakult, szemben az egy évvel korábbi, közel 80%-kal. Németországban 54%, Hollandiában 48% körüli volt a töltöttség. Ez önmagában nem jelent ellátási veszélyt, de kisebb biztonsági tartalékot hagy egy hideg tél vagy egy váratlan kínálati zavar esetére.
A kérdés nem feltétlenül az, lesz-e elég energia, hanem az, hogy honnan, és milyen forrásból.
Az orosz vezetékes gáz visszaszorulásával Európa gyorsan növelte LNG-importját. Az Európai Bizottság szerint az LNG részesedése az EU gázimportjában 2021 és 2025 között 20%-ról 45%-ra emelkedett. Ez csökkenti az egyetlen szállítótól való függést, ugyanakkor Európát sokkal szorosabban összeköti a világpiaccal. Egy ázsiai hőhullám, a növekvő kínai kereslet vagy egy szállítási fennakadás ugyanazokért az LNG-rakományokért indíthat versenyt.
Az európai vállalatok energiaszámláját ma már a globális energiaéhség is befolyásolhatja.
A közel-keleti konfliktus 2026-ban megmutatta, milyen érzékeny a globális energiapiac. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a Hormuzi-szoros forgalmának kiesése egy időszakban a globális LNG-kínálat közel 20 százalékát érintette, az európai és ázsiai gázárakat pedig a 2022–2023-as energiaválság óta nem látott szintekre emelte. A helyzet azóta enyhült, de továbbra is bizonytalan, és nem szabad megfeledkeznünk a tanulságairól!
Az LNG-re épülő Európa számára a távoli geopolitikai konfliktusok közvetlen árkockázatot jelentenek.
A földgáz nemcsak a gázt használó vállalatokat érinti. Bár a nap- és szélenergia egyre nagyobb szerepet kap az európai áramtermelésben, a gázerőművek sokszor továbbra is az áram árát meghatározó termelők. Ez különös helyzetet teremt: a megújulók terjedésével egyre több az olcsó, sőt negatív áras időszak, miközben szélcsendes, napfényszegény órákban ismét a drágább gázerőművek kerülhetnek előtérbe.
Az Európai Bizottság szerint az energiaárak a következő időszakban hektikusabban mozoghatnak: gyorsabb és nagyobb drágulások, illetve áresések is jöhetnek.
A mostani helyzet nem ugyanaz, mint 2022-ben. Európa több beszerzési forrással, több megújuló energiával rendelkezik, és gázfüggősége is csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az energiaköltségek ismét kiszámíthatóvá váltak. Éppen ellenkezőleg.
Ezért az energiabeszerzés, a fix és változó áras szerződések aránya, a PPA (vagyis a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződés), a saját energiatermelés, az energiatárolás és a fogyasztás időzítése a vállalatok számára kockázatkezelési és versenyképességi kérdéssé váltak.
Új energiaár-sokkot ma még nem lehet felelősen megjósolni. Azt viszont már igen, hogy a vállalatoknak egy geopolitikailag érzékenyebb és gyorsan változó energiapiacon kell működniük.
Versenyelőnyre azok tehetnek szert, akik sikeresen kezelik ezt a bizonytalansági tényezőt!
Kiemelt kép: Unsplash
Marschall József