Vasárnap hajnali három óra. Az iroda üres, a műhelyben senki sem dolgozik, a gyártósor áll. A villanyóra viszont nem. Jellegzetesen halk surrogással körbe-körbe jár. A kérdés csak az: mennyit és miért fogyaszt a vállalkozás akkor, amikor elvileg semmit sem csinál?

Egy cég energiaköltségének csökkentését nem feltétlenül napelem-telepítéssel vagy többmilliós gépcserével érdemes kezdeni. Először azt érdemes megnézni, mennyi energia fogy el úgy, hogy közben nem keletkezik belőle bevétel.

Keresse meg a cég energetikai alapjáratát!

Minden vállalkozásnak van egyfajta energetikai „alapjárata”. Ezt alapterhelésnek nevezzük, az a villamos teljesítmény, ami akkor is megmarad, amikor nincs, vagy alig van termelés.

Egy szervernek vagy biztonsági rendszernek természetesen éjjel is működnie kell. De miért jár egy kompresszor? Miért működik teljes intenzitással a szellőzés? Miért marad bekapcsolva egy gyártóberendezés segédrendszere? Nem hűtünk vagy fűtünk-e olyan területet, ahol senki sem dolgozik?

Egyenként egyik sem feltétlenül látványos tétel. A nap 24 órájával és az év 365 napjával megszorozva azonban már egészen más számot kapunk.

A villanyóra elárulhatja, hol keressük a pénzt

Az okosmérővel rendelkező, idősoros elszámolású fogyasztási helyeken az áramfogyasztás 15 perces bontásban követhető. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nap 96 mérési időszakra bontható.

Az MVM tájékoztatója szerint az okosmérő negyedórás adatokat mér és tárol, az idősoros elszámolás pedig lehetővé teszi, hogy a fogyasztó részletesebben megismerje energiafelhasználását. Az MVM szerint ez hosszabb távon a fogyasztás tudatosabb tervezését és a csúcsidőszaki terhelés csökkentését is segítheti.

Érdemes először nem a hétfő délelőtti, hanem a vasárnap hajnali fogyasztást megnézni. Ez egy cégvezető számára meglepően hasznos adat lehet: ha a vállalkozás normál üzletmenete ilyenkor áll, a mérés jó kiindulópontot adhat annak megállapításához, mekkora a telephely folyamatos alapterhelése.

Mennyibe kerül 5 kW, ami nem végez hasznos munkát?

Vegyünk egy egyszerű, hipotetikus példát!

Egy vállalkozás azt látja, hogy munkaidőn kívül körülbelül 5 kW olyan terhelés marad, amelynek egy része műszakilag megszüntethető lenne. Ha ez évente összesen 4000 órán keresztül fennáll:

5 kW × 4000 óra = 20 000 kWh.

Ha például 60 forintos kWh-nkénti teljes energiaköltséggel számolunk, ez évi 1,2 millió forint. A 60 forint itt nem általános piaci ár, hanem szemléltető feltételezés, a saját számításhoz a vállalat tényleges energiaköltségét kell használni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági módszertani anyagai is részletesen foglalkoznak az energiamegtakarítás számszerűsítésével és igazolásával.

Nem kell mindent kikapcsolni

Az alapterhelés természetesen nem egyenlő a pazarlással. Egy hűtőrendszer, szerver, szivattyú vagy biztonsági berendezés működése adott esetben nélkülözhetetlen.

Ezért nem az a cél, hogy vasárnap este valaki lekapcsolja a főkapcsolót.

De érdemes átgondolni, hogy a munkaidőn kívüli fogyasztásból mennyit szükséges megtartani, illetve mennyit lehet megszüntetni?

Elsőként érdemes a kompresszorokat, HVAC-berendezéseket – vagyis a fűtési, hűtési és szellőztetési rendszereket –, világítást, elektromos fűtést, töltőket, szivattyúkat és készenléti állapotban hagyott berendezéseket megvizsgálni.

A készenléti fogyasztás jelentőségét sem érdemes lebecsülni. Az Európai Bizottság számításai szerint az elektromos készülékek készenléti és kikapcsolt állapotára vonatkozó szigorúbb uniós követelmények 2030-ra évi 4 TWh energiamegtakarítást eredményezhetnek az EU-ban.

Egy kérdés a következő vezetői megbeszélésre

Kérje meg a területért felelős, energetikai, műszaki vagy pénzügyi kollégát: mutassa meg, mennyi áramot fogyaszt a telephely egy átlagos munkanapon – és mennyit vasárnap hajnalban.

Ha jelentős a munkaidőn kívüli fogyasztás, utána már gépről gépre meg lehet keresni az okát.

Az évi legfeljebb 100 000 kWh villamosenergiát-fogyasztó, nem lakossági ügyfelek számára a MEKH külön Energiadíj-kalkulátort is működtet, ahol az aktuális kereskedelmi ajánlatok hasonlíthatók össze.

Lehet, hogy a következő energiamegtakarítási projekt nem napelem, akkumulátor vagy új gépsor vásárlása lesz, hanem egy annál sokkal egyszerűbb projekt.

Egy könnyed mozdulat: egy kapcsoló lekapcsolása.

Kiemelt kép: Unsplash