Elektromos, benzines vagy dízel? Fosszilis energiaforrás vagy elektromos? Céges autó vásárlásakor nem az a legfontosabb kérdés, hogy mennyibe kerül a jármű, hanem hogy mennyibe kerül a használata, ami nagyban függ az elvégzendő feladatok jellegétől.
Egy értékesítő 120 kilométert autózik, egész nap úton van, este visszatér a telephelyre. Ugyanazon a napon egy területi képviselő 450 kilométert tesz meg, miközben egy céges futár a városban 50 kilométert. Három különböző történet, ahol a pénzügyi happy endhez más és más típusú erőforrások kellenek.
Az elektromos autó gazdaságosságának egyik kulcsa például az, hogy hol tölthető: telephelyen, otthon, nyilvános AC-töltőn vagy rendszeresen villámtöltőn.
Ezért a döntést érdemes az előző 6–12 hónap menetleveleivel kezdeni: mekkora az éves futás, az átlagos napi út, mennyit áll az autó a telephelyen, és milyen gyakoriak a több száz kilométeres utak?
A TCO – Total Cost of Ownership, vagyis a teljes birtoklási költség nemcsak a vételárat vagy a lízingdíjat tartalmazza. Számít az üzemanyag vagy áram ára, az adó, a biztosítás, a karbantartás, a gumiabroncs, a töltőinfrastruktúra és a várható maradványérték is. Az ICCT TCO-kalkulátora ugyanezen logika alapján hasonlítja össze a különböző meghajtásokat.
A kérdés tehát az: 4–5 év és például 120–150 ezer kilométer alatt melyik autó kerül kevesebbe a vállalkozásnak?
A szemléltetés kedvéért vegyünk egy fiktív példát:
A különbség látványos, de az aktuális üzemanyag- és áramár, a valós fogyasztás és különösen a töltés helye jelentősen módosíthatja. A nyilvános gyorstöltés egészen más költséget jelenthet, mint a telephelyi töltés.
Az ICCT 2026. szeptemberi európai elemzése szerint 2025-ben a tisztán elektromos személyautók energiafelhasználási költsége – magán- és nyilvános töltés kombinációjával – átlagosan mintegy harmadával volt alacsonyabb a benzinesekénél. Ez európai átlag, egy magyar vállalkozás saját kalkulációját nem helyettesíti.
A NAV 2026-os szabályai szerint a tisztán elektromos 5E és nulla emissziós 5Z besorolású gépkocsi mentes a gépjárműadó alól. A cégautóadó havi összege ugyanakkor a teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függően több tízezer forint lehet.
A plug-in hibridek helyzete megváltozott: 2025-től az 5P és 5N kategória főszabály szerint bekerült a cégautóadó hatálya alá, bizonyos, 2025 előtt nyilvántartásba vett járműveknél azonban 2026 végéig átmeneti mentesség maradt.
Elektromos autóval különösen akkor érdemes számolni, ha sokat fut, kiszámítható útvonalakon közlekedik, rendszeresen visszatér a telephelyre, és ott kedvező áron tölthető. Az NRGreport egy korábbi cikkében idézett hazai kutatásban a napelemes villanyautó-tulajdonosok 54 százaléka jelezte, hogy rendszeresen saját napelemes rendszeréről is tölti autóját.
A vállalati autópiac súlya jelentős: az ICCT szerint a vállalati flották (37%), a kereskedői és gyártói regisztrációk (15%), valamint a rövid távú kölcsönzők (6%) együtt az új személyautó-regisztrációk 58 százalékát adták a vizsgált 19 európai országban 2025 októberében és novemberében.
Ha viszont az autó rendszeresen nagyon hosszú, nehezen tervezhető utakat tesz meg, és nincs biztos töltési lehetőség, a dízel továbbra is racionális alternatíva lehet.
Alacsony éves futásnál pedig a benzines is versenyképes maradhat.
Közben az elektromosautó-piac is változik: az ICCT és a Fraunhofer ISI elemzése szerint a vizsgált német piacon az elektromos autók korrigált ára 2020 és 2025 között mintegy 18 százalékkal csökkent, miközben a modellek száma több mint négyszeresére nőtt.
Majd készítsen egy 4–5 évre szóló kalkulációt elektromos, benzines és dízel TCO-számítással, benne a beszerzéssel vagy lízinggel, energiával, üzemanyaggal, adókkal, szervizzel, töltővel és maradványértékkel.
Lehet, hogy az elektromos lesz olcsóbb. Lehet, hogy a dízel vagy a benzines.
A céges autó meghajtása nem divatkérdés, hanem használati profil alapján érdemes kiválasztani. A legfontosabb adat pedig könnyen lehet, hogy nem az autó prospektusában, hanem a tavalyi menetlevelekben található.
Kép forrása: AI generált
Marschall József
