Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévében az EU-ban megtermelt villamos energia 54,1 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, a bioüzemanyagokat is beleértve.
A megújulók továbbra is vezető szerepet töltenek be az uniós áramtermelésben, a növekedésük azonban lassulni látszik. Részesedésük 2026 második negyedévében 54,1 százalék volt, alig maradva el az egy évvel korábbi 54,3 százaléktól. Eközben a megújuló áramtermelés 2,8 százalékkal nőtt, valamivel lassabban, mint a teljes áramtermelés, miközben a gázerőművek termelése 3,9 százalékkal emelkedett – írja az Euronews.
Ez azért is figyelemre méltó, mert az EU éppen arra törekszik, hogy az amerikai-izraeli Irán elleni támadások és az ezek nyomán kialakult energiapiaci bizonytalanság miatt gyorsabban álljon át tisztább, Európában is megtermelhető energiaforrásokra.
2023 elejétől látványosan nőtt a megújuló energia szerepe az európai áramtermelésben. Ebben a szél- és napenergia-kapacitások gyors bővülése, valamint az orosz földgáztól való elfordulás játszották a legfontosabb szerepet.
A megújulók térnyerése több tízmilliárd eurónyi földgáz- és szénimport költségétől kímélte meg az Európai Uniót.
Az utóbbi időben azonban már kevésbé látványos a növekedés. Ennek egyik oka, hogy sok uniós ország eleve jóval magasabb megújulóenergia-részarányról indul, így nehezebb a korábbi ütemben tovább növelni azt.
Az Eurostat szerint a megújuló forrásból termelt áramon belül a napenergia adja a legnagyobb részt, 41,6 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal. Júniusban a napenergia egyenesen Európa legnagyobb önálló villamosenergia-forrásává vált.
A szélenergia részesedése 27,7, a vízenergiáé 22,6 százalék. A fennmaradó részt a megújuló tüzelőanyagok 7,7 százalékkal, a geotermikus és egyéb energiaforrások pedig 0,4 százalékkal adták.
Az Eurostat szerint a megújuló forrásból termelt áramon belül a napenergia adja a legnagyobb részt, 41,6 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal. (Fotó: Unsplash)
Az Eurostat friss adatai jól mutatják, mekkora különbségek vannak az uniós országok között abban, mennyire támaszkodnak megújuló energiára az áramtermelésben.
A lista élén Lettország áll, ahol a megtermelt villamos energia 97,7 százaléka megújuló forrásból jön. Ebben főleg a víz- és a napenergia játszik nagy szerepet: a Daugava folyó vízerőművei régóta fontos pillérei az ország áramellátásának, miközben az elmúlt években a háztartási napelemek is gyorsan terjedtek.
Nem sokkal van hátrébb Dánia, ahol az áramtermelés nagyjából 94 százaléka megújuló forrásokra épül. Itt elsősorban a szélenergia dominál, ami nem meglepő: Dánia már jóval korábban komoly fejlesztésekbe kezdett ezen a területen, mint sok más európai ország.
A harmadik helyen Horvátország áll 92,2 százalékos aránnyal, nagyrészt a vízenergiának köszönhetően. Ausztria, Észtország, Portugália és Litvánia szintén az élmezőnyben vannak.
A lista másik végén Szlovákiát találjuk, ahol az áram mindössze 19,8 százaléka származik megújuló forrásból. Ennek egyik fő oka, hogy az ország villamosenergia-termelésének nagyjából 70 százalékát atomerőművek adják.
Az áramtermelés persze csak egy része a történetnek – ráadásul éppen az a terület, ahol az EU a leggyorsabban halad a zöld átállással.
Ha nemcsak az áramot, hanem a teljes energiafelhasználást nézzük – vagyis a fűtést és a közlekedést is beleszámítjuk –, akkor már jóval szerényebb a kép. Tavaly a megújulók az EU energiafogyasztásának 26,2 százalékát adták, szemben a 2024-es 25,2 százalékkal.
Vagyis ezen a téren még bőven van mit behozni. Az EU célja, hogy 2030-ra a megújulók legalább 42,5 százalékot tegyenek ki a teljes végső energiafelhasználásból, és Brüsszel ennél is magasabb, 45 százalékos arányt szeretne elérni.
Az Eurostat szerint ehhez az uniós országoknak látványosan fel kell pörgetniük az átállást: öt év alatt több mint 16 százalékponttal kellene növelni a megújulók részarányát. A hosszabb távú cél pedig ugye az, hogy az Európai Unió 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon.
A teljes energiafelhasználást nézve Svédország jár az élen, ahol a megújulók aránya 65,4 százalék. Finnország 53, Dánia pedig 48,2 százalékon áll.
Más országok ettől még messze vannak. Belgiumban például 14,9 százalék, Szlovákiában 16,3, Írországban pedig 17,2 százalék a megújulók aránya.
Az irány ettől még egyértelműen látszik: 2004 óta a megújuló energia részaránya csaknem megháromszorozódott, akkor még mindössze 9,6 százalék volt. A kérdés inkább az, hogy elég gyors-e a tempó – a szakértők szerint egyelőre nem igazán.
A fejlődést többek között az elavult vagy túlterhelt villamosenergia-hálózatok, más infrastrukturális akadályok, valamint az is lassítja, hogy egyes tagállamokban egyre több vita és ellenállás övezi a zöld átállás újabb lépéseit.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
