Németország nemzeti tervet mutatott be a szén, a kőolaj és a földgáz fokozatos kivezetésére. Franciaország és Hollandia után ez a harmadik ilyen európai kezdeményezés, de szakértők szerint a három ország vállalásai egyelőre nem elegendők az energiaimporttól való függőség érdemi csökkentéséhez.

A fosszilis energiahordozók kivezetése egyre hangsúlyosabb téma a nemzetközi klímatárgyalásokon. Németország most konkrét nemzeti tervet is bemutatott arról, hogyan kívánja mérsékelni a szén, a kőolaj és a földgáz szerepét – írja az Euronews.

Németország 2045-öt tűzte ki célul

A német kormány terve szerint az ország 2045-re felhagyna a fosszilis energiahordozók használatával. Ehhez bővítené a megújuló energiaforrások szerepét, ösztönözné az elektromos autók terjedését, és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszereken keresztül is csökkentené az ipar fosszilisenergia-felhasználását.

A kormány az ellátásbiztonságot is érvként említi.

A közel-keleti háború nyomán megugró olaj- és gázárak ismét megmutatták, milyen gyorsan megérezhetik a háztartások a nemzetközi konfliktusok hatását. A német környezetvédelmi miniszter szerint aggasztó, ha a Hormuzi-szoros helyzete attól függően alakítja az árakat, hogy az emberek megengedhetik-e maguknak a munkába járást.

Más országok is készítettek tervet

Franciaország idén elsőként tett közzé európai országként tervet a fosszilis energiahordozók kivezetésére, 2050-es céldátummal.

Utolsó két szénerőművét 2027-ig bezárná, és azt szeretné elérni, hogy 2030-ra az újonnan eladott autók kétharmada elektromos legyen.

Ehhez több töltőpontra, valamint a buszok és teherjárművek elektrifikációjára is szükség lesz.

Hollandia szintén bemutatta a fosszilis energiától való eltávolodás tervét, de nem határozott meg kötelező végdátumot.

A terv önmagában még kevés

A 2023-as COP28 klímacsúcson közel 200 ország vállalta, hogy eltávolodik a fosszilis energiahordozóktól, ám részletes nemzeti terveket eddig csak kevesen készítettek. A tavalyi COP30-on több mint 90 ország támogatta egy ilyen tervekhez vezető menetrend ötletét, de az olajtermelő országok ellenállása miatt ez végül kimaradt a zárómegállapodásból.

Szakértők szerint a német, francia és holland tervek fontos jelzést adnak: a három ország együtt az EU gazdasági teljesítményének mintegy 46 százalékát adja.

Ugyanakkor a célok szerintük még nem csökkentik elég gyorsan az ingadozó árú fosszilisenergia-importtól való függést. A vállalásokhoz gyorsabb kivezetésre, több megújuló energiára és az átállást támogató intézkedésekre lenne szükség.

Kiemelt kép forrása: Unsplash