A kutatók 35 európai országban összesen 8547 olyan, interneten elérhető rendszert azonosítottak, amelyeket konkrét nap- vagy szélerőművekhez tudtak kapcsolni. Ezek közül 7942 naperőművekhez, 605 pedig szélerőművekhez tartozott.
A legtöbb esetben egyszerű adminisztrációs vagy bejelentkezési felületről volt szó, de olyan rendszereket is találtak, amelyeken működési adatok és vezérlési lehetőségek is elérhetők voltak. Egy szélturbina oldalán például élő adatok mellett „Start”, „Stop” és „Reset” gombok is megjelentek, valamint a turbina helye is látható volt. Egyes rendszereken keresztül nemcsak egyetlen turbinához, hanem akár egy teljes szélerőműparkhoz is hozzá lehetett férni.
A kutatásban részt vevő Soufian El Yadmani, a Modat szakértője szerint mintegy 181 helyszínen akár teljes irányítás is megszerezhető lehetett – írja a Reuters.
A naperőművekhez kapcsolódó nyilvánosan elérhető rendszerekből Spanyolországban találták a legtöbbet, összesen 2766-ot. Görögországban 1860, Németországban pedig 672 ilyen rendszert azonosítottak. A szélerőműveknél Németország állt az élen 212 rendszerrel, Olaszországban pedig 192-t találtak.
A kutatók ugyanakkor jelezték, hogy az országok közötti sorrendet részben az is befolyásolja, hogy az egyes rendszereket mennyire könnyen tudták konkrét erőművekhez kötni.
Különösen nagy kockázatot jelenthetnek azok a létesítmények, amelyek fontos infrastruktúrák, például városok vagy repülőterek energiaellátásában vesznek részt.
A kutatás egy olyan időszakban készült, amikor Európában egyre nagyobb figyelem irányul a kritikus infrastruktúrák védelmére. A nyugati országok az elmúlt évek több szabotázsgyanús és kibertámadással kapcsolatos esetéért Oroszországot tették felelőssé, amit Moszkva tagad.
Holland hatóságok nemrég arra is figyelmeztettek, hogy a mesterséges intelligencia tovább gyorsíthatja a kibertámadások előkészítését, ami még sürgetőbbé teszi a kritikus energetikai rendszerek védelmét.
El Yadmani és Bouke van Laethem, a holland Nemzeti Kiberbiztonsági Központ szakértői a hágai ONE Conference-en ismertették a kutatás eredményeit. Arra is emlékeztettek, hogy a veszély korántsem csak elméleti: a CERT Polska elemzése szerint 2025 decemberében harminc lengyel szél- és naperőművi helyszínt ért kibertámadás.
A kutatás arra figyelmeztet, hogy az energetikai infrastruktúra digitalizációjával párhuzamosan a kibervédelem szerepe is egyre meghatározóbbá válik.
Kiemelt kép forrása: Magnific
S.Rita