Szabályozás

Betiltanák a húsreklámokat a klímavédelemért

Devenyi Dalma | 2026.10.28. 06:05

Egyre több európai város korlátozza a nagy környezeti terhelésű termékek reklámozását, Amszterdam pedig már a húsokat népszerűsítő közterületi hirdetéseket is betiltotta. Egy klímapszichológiai szakértő szerint a lépés alakíthatja az étkezési szokásokat, önmagában azonban kevés az érdemi változáshoz.

 

A reklámok nemcsak vásárlásra ösztönöznek, hanem azt is befolyásolják, milyen ételeket tekintünk természetes, hétköznapi választásnak. A húsreklámok korlátozásának lehetséges hatásairól Linda Aspey klímapszichológiai szakértőt kérdezte az Euronews.

 

Miért kerültek célkeresztbe a húsreklámok?

Amszterdam május elsejétől a világ első fővárosaként tiltotta be a fosszilis energiahordozókat és húsokat népszerűsítő közterületi reklámokat. Az intézkedés illeszkedik a város céljához: 2050-re elérnék a karbonsemlegességet és megfeleznék a húsfogyasztást. Több holland városban már hasonló korlátozások működnek.

Az élelmiszer-termelés és a mezőgazdaság a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy harmadáért felelős.

Az EU élelmiszer-termelésének kibocsátásából a becslések szerint 81-86 százalék jut az állati eredetű élelmiszerekre, miközben ezek a kalóriabevitel 21, a fehérjebevitel 64 százalékát biztosítják.

A 2025-ös EAT-Lancet-jelentés szerint a túlnyomórészt növényi alapú étrendre történő globális átállással évente mintegy 15 millió haláleset lenne elkerülhető. Emellett 2050-re 15 százalékkal csökkenhetne a mezőgazdaság szén-dioxidon kívüli üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

 

A reklám akkor is hat, ha nem vesszük észre

Aspey szerint a reklámok ereje részben az ismétlődésben rejlik. Egy hamburger képe fokozhatja az étvágyat, folyamatos jelenléte pedig megerősítheti, hogy a húsfogyasztás magától értetődő választás.

A döntéseket ugyanakkor az ízlés, a megszokás, a kulturális háttér és az anyagi lehetőségek is alakítják.

A reklámtilalom ezeket nem írja felül, de csökkenti a mindennapi vásárlási ösztönzést.

Az amszterdami intézkedés fogyasztásra gyakorolt hatásáról egyelőre nincs közzétett adat. London közlekedési hálózatán viszont a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek reklámkorlátozását követően a vizsgált háztartások heti vásárlásai ezekből a termékekből közel hét százalékkal, az édességekből csaknem ötödével csökkentek. Az eredmény tényleges vásárlási adatokon alapult.

 

A támogatásoknak is változniuk kellene

A reklámkorlátozások mellett az agrártámogatások elosztása is kérdéses. A Foodrise jelentése szerint 2020-ban az uniós közös agrárpolitika támogatásainak 77 százaléka, mintegy 39 milliárd euró az állati eredetű élelmiszerek előállításához kapcsolódott.

A marha- és bárányhús termelése összesen mintegy 580-szor akkora támogatást kapott, mint a hüvelyeseké.

Aspey szerint a reklámtilalom több intézkedés egyikeként lehet hatékony. A növényekben gazdagabb étrend térnyerését olyan környezet segítheti, amelyben a támogatási rendszer és a marketing is összhangban áll a klímacélokkal.

 

Kiemelt kép forrása: Unsplash

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2026 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.