A reklámok nemcsak vásárlásra ösztönöznek, hanem azt is befolyásolják, milyen ételeket tekintünk természetes, hétköznapi választásnak. A húsreklámok korlátozásának lehetséges hatásairól Linda Aspey klímapszichológiai szakértőt kérdezte az Euronews.
Amszterdam május elsejétől a világ első fővárosaként tiltotta be a fosszilis energiahordozókat és húsokat népszerűsítő közterületi reklámokat. Az intézkedés illeszkedik a város céljához: 2050-re elérnék a karbonsemlegességet és megfeleznék a húsfogyasztást. Több holland városban már hasonló korlátozások működnek.
Az élelmiszer-termelés és a mezőgazdaság a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy harmadáért felelős.
Az EU élelmiszer-termelésének kibocsátásából a becslések szerint 81-86 százalék jut az állati eredetű élelmiszerekre, miközben ezek a kalóriabevitel 21, a fehérjebevitel 64 százalékát biztosítják.
A 2025-ös EAT-Lancet-jelentés szerint a túlnyomórészt növényi alapú étrendre történő globális átállással évente mintegy 15 millió haláleset lenne elkerülhető. Emellett 2050-re 15 százalékkal csökkenhetne a mezőgazdaság szén-dioxidon kívüli üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
Aspey szerint a reklámok ereje részben az ismétlődésben rejlik. Egy hamburger képe fokozhatja az étvágyat, folyamatos jelenléte pedig megerősítheti, hogy a húsfogyasztás magától értetődő választás.
A döntéseket ugyanakkor az ízlés, a megszokás, a kulturális háttér és az anyagi lehetőségek is alakítják.
A reklámtilalom ezeket nem írja felül, de csökkenti a mindennapi vásárlási ösztönzést.
Az amszterdami intézkedés fogyasztásra gyakorolt hatásáról egyelőre nincs közzétett adat. London közlekedési hálózatán viszont a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek reklámkorlátozását követően a vizsgált háztartások heti vásárlásai ezekből a termékekből közel hét százalékkal, az édességekből csaknem ötödével csökkentek. Az eredmény tényleges vásárlási adatokon alapult.
A reklámkorlátozások mellett az agrártámogatások elosztása is kérdéses. A Foodrise jelentése szerint 2020-ban az uniós közös agrárpolitika támogatásainak 77 százaléka, mintegy 39 milliárd euró az állati eredetű élelmiszerek előállításához kapcsolódott.
A marha- és bárányhús termelése összesen mintegy 580-szor akkora támogatást kapott, mint a hüvelyeseké.
Aspey szerint a reklámtilalom több intézkedés egyikeként lehet hatékony. A növényekben gazdagabb étrend térnyerését olyan környezet segítheti, amelyben a támogatási rendszer és a marketing is összhangban áll a klímacélokkal.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma