Két ENSZ-jelentés és az Oxfam elemzése mutatja meg, mekkora szakadék tátong a klímacélok és a gazdasági érdekek között – írja az Euronews.
A jelenlegi nemzeti klímatervek alapján 2035-re mindössze 6 százalékkal csökkenne a globális üvegházgáz-kibocsátás a 2019-es szinthez képest. Ez a tavaly becsült 10 százaléknál is gyengébb eredmény, főként az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből való kilépése miatt.
A 154 ország vállalásait összesítő ENSZ-jelentés a globális kibocsátás 71 százalékát fedi le.
A feltételekhez kötött célok teljesítésével is csak 9 százalékos csökkentés jönne össze. Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határ tartásához ugyanakkor 60, a 2 fokos korláthoz 37 százalékra lenne szükség.
Az ENSZ szerint az 1,5 fokos küszöb átmeneti vagy tartós túllépése várható. Az EU ezért arra figyelmeztetett: akár 3 fokos felmelegedésre is fel kell készülni 2100-ig.
Egy másik ENSZ-jelentés szerint a klímavédelmi finanszírozás éves átlaga 2023-2024-ben elérte az 1900 milliárd dollárt, 32 százalékkal meghaladva a két évvel korábbi értéket.
A növekedést főként az alacsony kibocsátású technológiákba, köztük a megújulókba irányuló magánbefektetések, valamint a háztartások elektromosautó-, napelem– és hőszivattyú-vásárlásai hajtották.
A szükséges összegtől azonban ez is messze elmarad.
A törökországi COP31 klímakonferencia előtt megjelent Oxfam-jelentés szerint a leggazdagabbakat gyakran éppen a klímavédelemmel ellentétes irányba terelik a pénzügyi érdekek.
A szervezet 217, részben a klímaválságot súlyosbító, részben a katasztrófákra felkészülést és az újjáépítést szolgáló vállalatot vizsgált. Ezek 2025-ben átlagosan 1,8 milliárd dollár profitot termeltek, részvényeseiknek pedig átlagosan több mint egymilliárdot fizettek ki. A helyreállítási piac éves értéke 2029-re 70-ről 92 milliárd dollárra nőhet.
Az ezer leggazdagabb milliárdos befektetéseihez 2025-ben 486 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátás kapcsolódott.
Önálló országként ezzel a világ 19. legnagyobb szennyezőjének számítanának. Befektetéseik 71 százaléka erősen szennyező ágazatokban összpontosul.
Az Oxfam szerint a leggazdagabb 0,1 százalék többet bocsát ki, mint a legszegényebb 44 százalék együtt. A felső egy százalékhoz köthető az 1990 óta bekövetkezett felmelegedés mintegy ötöde; egyetlen évnyi kibocsátásuk a következő évszázadban becslések szerint 1,9 millió többlethalálozást okozhat a hőség miatt.
A gazdagabbak biztonságosabb otthonnal, biztosítással és tartalékokkal védekezhetnek.
A szegényebbek kiszolgáltatottabbak; egy idézett kutatás szerint az egyenlőtlenebb országokban hétszer magasabb az árvízi halálozás.
Az Oxfam a gazdagok kibocsátásának korlátozását, több vissza nem térítendő alkalmazkodási támogatást és a klímakatasztrófákból való nyerészkedés visszaszorítását sürgeti.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma