A Schneider Electric a fenntarthatóság jegyében néhány év alatt felével csökkenti a legnagyobb beszállítói karbonlábnyomát, 80%-ra bővíti a fenntartható megoldásokból származó bevételek arányát, 50 százalékra emeli a környezetbarát anyagok arányát termékeiben – jelentették be közleményükben.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanács megállapodásra jutott arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – adta hírül az MTI.

Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest – adta hírül az MTI.

Együttműködési megállapodást írt alá a FŐTÁV Nonprofit Zrt. és a jelentős nemzetközi geotermikus energiatermelési és projektfejlesztési portfóliót tulajdonló, izlandi gyökerekkel rendelkező Arctic Green Energy (Arctic) vállalat geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről a fővárosban – olvasható a FŐTÁV közleményében.

Magyarország klímavédelmi akcióterv céljai között szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie – adta hírül az MTI a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményét.

A kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében, vasárnap Budapesten – jelenti az MTI.

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.

Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest – állapodtak meg hétfőn az Európai Unió (EU) társjogalkotó intézményei.

Hatalmas ütemben bővül a villamosenergia-termelésen belül az időjárásfüggő források aránya. A rendszer optimális működéséhez a tárolókapacitások létesítésének ösztönzése szükséges Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint, amit az európai szabályozás változása, és a tárolási technológia rohamos fejlődése egyaránt támogat.