A folyamatban lévő energiaválság és a gazdasági visszaesés várhatóan lassítja a globális energiaigény növekedését 2023-ban, de a 2024-ben valószínűsíthető fellendülés azt jelenti, hogy több megújuló kapacitást kell kiépíteni – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán.

A tavaly közzétett hidrogénstratégiában az Európai Bizottság komoly stratégiai célokat tűzött ki: 2024-ig legalább 6 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését, 2030-ig pedig legalább 40 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését. Itt az ideje, hogy a vállalatok frissítsék végre stratégiájukat az új valóságnak megfelelően, és kihasználják az új lehetőségeket – írja elemzésében Matti Malkamäki, a finn Aurelia Turbines és Hycamite vállalatok alapítója.

Ahogyan az üvegházhatású gázok kibocsátásnak felszámolására irányuló erőfeszítés egyelőre túlságosan lassan is, de halad előre, újabb és újabb technológiák merülnek fel (újra) a probléma lehetséges megoldásának részeként . Ilyen technológia a hidrogén, amelynek kulcsszerepe lehet a jövő fenntartható energiagazdaságában. A hidrogén a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a hiányzó láncszem lehet a dekarbonizációs folyamatban, de mások is úgy vélik, hogy a hidrogén egybefoghatja a jövő tiszta, karbonsemleges energiarendszerét, a DNV GL új jelentése szerint pedig a megújuló alapon előállított hidrogén egyike lehet annak a három technológiának, amelyek a 2020-as évtizedben áttörést idézhetnek elő és jelentősen felgyorsíthatják a globális kibocsátáscsökkentést.

A modern gazdaság építésének útján tett lépésként értékeli Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Lengyelország déli részén új, hatalmas szénbányát nyitnak, amelyből az acélgyártásban használatos koksz alapanyagát termelik majd ki.

Csúcsra pörgetett iparágba szállt be az állam azzal, hogy megvette a német tulajdonban álló ÓAM Ózdi Acélművek Kft. 20 százalékát. A cég egyre jobban teljesít, 2016-ban és 2017-ban is kiugróan nyereséges volt, ám nagyon úgy tűnik, hogy a nemzeti vagyonkezelő így is elég drágán vásárolt.

Egyesítené európai acélipari érdekeltségeit a ThyssenKrupp német iparvállalat és a Tata indiai vállalatcsoport acélgyártással foglalkozó tagja, a Tata Steel, a fúziós szándékot szerdán jelentették be.

Tavaly jelentősen meghaladta a 2008-as válság előtti szintet az ötvözetlen acélipari termékek felhasználási volumene a kelet-közép-európai régióban, és ezzel párhuzamosan emelkedett az acélalapanyagok tonnánkénti ára is – közölte a műanyagipari és acélipari termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt.