A mesterséges intelligencia gyors térnyerése számos területen új lehetőségeket hoz, ez nem kétség. Ugyanakkor új kihívásokat is felvet, mint technológiailag, mind ökológiailag. Az egyik fontos ökológiai kérdés az MI-k működtetéséhez szükséges óriási energiaigény.

Augusztus elsejével mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligencia gigászi feltörekvésének menete, amikor is az Európai Unió a világon elsőként léptette hatályba az MI-t szabályozó törvénycsomagját.

A Google kiadta 2024-es környezetvédelmi jelentését, amely sokkoló képet fest a mesterséges intelligencia (AI) környezetre gyakorolt negatív hatásáról. Az elemzők szerint az AI hatására 2030-ra még tovább nőhet a villamosenergia-felhasználás.

Manapság a vállalati szférában égető kérdéssé vált a fenntartható működés. A fő kihívások egyértelműen már néhány éve a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása vagy a társadalmi egyenlőtlenség drámai növekedése. Az üzleti szektornak kétséget kizárva kiemelt felelőssége van ezek megoldásában.

Az Egyesült Államokban az élelmiszerpazarlás olyan mértékű, hogy az előállított élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Ez a nagyfokú pazarlás jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz: a Science egyik tanulmánya szerint az élelmiszertermelés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 26%-áért felelős.

Megkezdődött a „Kaba 2” naperőmű építése Kelet-Magyarországon. A MET Csoport hetedik hazai fotovoltaikus projektje a tervek szerint 2024 második felében kezdi meg a kereskedelmi működést.

A Dott elektromos rollerekkel foglalkozó vállalat mesterséges intelligenciával működő kamerákat használ arra, hogy tanulmányozza az emberek rollerhasználatát.

A mesterséges intelligencia segít csökkenteni a kondenzcsíkok – a repülőgépek által hagyott vékony fehér felhők – éghajlatra gyakorolt hatását.

Tudósok mesterséges intelligencia és víz alatti mikrofonok segítségével, hangokat használva védik a tengeri élővilágot.