A közel-keleti konfliktus alapjaiban rendezi át a globális energiapiacot: emelkedő olaj- és gázárak, akadozó ellátási láncok és nyersanyaghiány formálja az új világgazdasági erőviszonyokat. Oroszország és az Egyesült Államok rövid távon profitálhat, miközben Európa és Ázsia egyre nagyobb kockázatokkal szembesül.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága megszavazta a nehézipari import szigorúbb „szén-dioxid-ellenőrzését”, mielőtt 2026-ban teljesen beindul az EU karbonvámrendszere (CBAM). A szabályozás célja, hogy a külföldi gyártók ne kerülhessék meg a kibocsátási kötelezettségeket, és igazságos versenyfeltételeket teremtsen az EU-n belüli cégek számára.
A Bizottság december 10-én új intézkedéseket jelent be, többek között fizikai gyárlátogatásokkal 2026-tól, szigorúbb kibocsátási adatszabályokkal és az ETS-szel való összehangolással.
Közben az EU egyszerűsíti a rendszert: a kis importőrök egy része mentesül, de az autóipar szerint még mindig túl sok a bizonytalanság a 2026-os indulás előtt.
A német sportautógyár az elektromos autók mellett nagy figyelmet fordít a széndioxid-mentes üzemanyagok fejlesztésére is. Közben a Porsche leadta az első megrendelését arra az acélra, ami hidrogén segítségével, szinte széndioxid-mentesen készül.
A kutatók olyan újrahasznosítási módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi az elektromos autók akkumulátoraiban lévő alumínium 100 százalékának és a lítium 98 százalékának visszanyerését.
Az Európai Unió (EU) tagállamai felvették az alumíniumot a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) hatálya alá tartozó ásványok és fémek listájára. A törvény azt biztosítja, hogy az EU rendelkezzen a szükséges nyersanyagokkal ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával versenyben maradhasson a szén-dioxid-mentesítésért folytatott globális versenyben. Az alumínium már ma is a második leggyakrabban használt fém a mai modern társadalomban az acél után.
A karbonsemlegesség növeli a keresletet bizonyos nyersanyagok – elsősorban fémek és ritka ásványok – iránt.
Nem elég, hogy az autógyáraknak belátható időn belül kötelező „elengedniük” az eddig bevált hajtásmódot. A teljes ellátási láncukat is karbonsemlegessé kell varázsolniuk…
Az energetikai átállás egyelőre hatalmas hegynek tűnik, amelyet meg kell másznunk. Nagy számokat olvasunk, ha kibocsátás-csökkentésről van szó, vagy éppen az alternatívákba való beruházásokat emlegetik. Rengeteg szkepticizmus hangzott el azzal kapcsolatban, hogy van-e elég hely és tőke mindezek megvalósításához, de szakértők szerint az akadályok kellő tervezéssel és lábmunkával áthidalhatók.
A növekvő költségek és a szűkülő készletek közepette Európa számára kulcsfontosságú, hogy az ipari vállalatok energiát spóroljanak, és ez egyelőre meg is valósult – a földgáz és a villamos energia iránti kereslet egyaránt csökkent az elmúlt negyedévben.
